Jöttek az értesítések, hogy részt vártok és most közlöm veletek, hogy már nekiálltam és már több mint a fele kész, de nemrég ment le a félvételi és egy kicsit kifulladtam... Szeretném, hogy megértenétek nekem is időre van szükségem, hogy rendes és tisztességes részt tudjak hozni:) Ezzel most nem azt akarom mondani, hogy szünetet tartok csak egy kicsit ritkábban lesznek részek. Klau Mészi kérdezted, hogy vége van-e történetnek? Annyit mondok, hogy nincsen de nem sok van vissza belőle. Mér a végét járjuk a sztorinak de nem kell búsulni:) a többi blogjaimban mind megtaláltok, mint ezekben:
Szóval ne szomorkodjatok, hogy vége lesz ennek a sztorinak mert nem fogok eltűnni. A blogolás számomra egyfajta menedéket nyújt. Ha szomorú vagyok itt kiönthetem a bánatomat ha repestek az örömtől akkor itt leírhatom az érzéseimet. Minden gondolatot ami eszembe jut feljegyzek a könyvembe és utána felviszem gépre. Szóval itt önmagam lehetek:) Nem tudom, hogy mikor tudok új részt hozni szóval türelmeteket kérem:)
