Mikor felkeltem iszonyatosan másnapos voltam. A tegnap teljes egészében kiesett. Kimásztam az ágyból és utamat a fürdőbe vettem. Beálltam a zuhany alá és áztattam magam. Kijöttem egy törölközőt tekertem derekamra és beálltam a tükör elé. Hajamat megborzoltam és a zseléért nyúltam. Miután beállítottam a tökéletes hajamat elmentem ruhát választani. Gyors kikaptam valamit. Mint mindig most is kiválóan néztem ki. Lementem kajálni majd fogat mostam. Eléggé nyúzott voltam. Szóval felébresztettem magam egy kis piával. De csak mértékkel. Telefonomat előkaptam és megnéztem a híreket. Hát azt hittem, hogy dobok egy hátast. Persze, hogy a TMZ írta ki. ,,Nicole és Justin között még sem dúl a szerelem? Tegnapi volt a lány 18. szülinapi bulija ahol több sztár is megfordult köztük Miley,Demi,Selena,Ariana,Vanessa és Taylor is. De ahogy megfigyeltük a két kis párt akiket igen sokszor látták együtt. Bieber még egy különleges ajándékkal is készült neki. Énekelt neki és a szám végén egy csókkal jutalmazta meg. Egy idő után a pár külön ment és mind a ketten helyett foglaltak KÜLÖN. A Kanadai tinisztár a barátaival társalgott míg Nicole egy nagyobb csoportban foglalt helyet ahol ott voltak Selenáék is. Arra is fény derült, hogy az énekesnő és a lány között igen szoros barátság van. Vajon ez jó, hogy a ex barátnő és a jelenlegi bírják egymást? Ekkor tűnt fel a képben egy alak Austin Mahone. A fiú egész este a lányt kísérte és mellette volt. Állítólag egymás kezét is fogták és úgy mentek. Többek szerint azt pletykálják, hogy több van köztük mint barátság és látták őket csókolózni is. Na vajon Bieber mit fog szólni ehhez?" Hogy mit fogok szólni
azt, hogy Nicole az enyém és csak én csókolhatom meg és én kúrhatom meg! Senki más csak én! Mi ez már, hogy Mahonennal volt? Felmentem twitterre és elő kerültek a tegnap estéről képek. Egy képen megakadt a szemem. Mi a fasz?! Ez mi?! Tényleg most hol lehet Nicole? Azonnal hívni kezdtem.
-Mit akarsz?-szólt bele kómásan. -Ja és mielőtt hisztizni kezdenél nincs kedvem meghallgatni!-nyöszörögte.
-Mi az a kép amin te és Austin vagytok?-kértem számon.
-Ajjh ne most Bieber. Különben is nincs erőm hozzád. És ha lehet hagyj békén... Örökre!
-De Nicole...
-Austin ne te!-vihogott fel. Szóval vele van. Kinyomtam a telefont és irtó mérges lettem. Felkaptam a kocsi kulcsot és bepattantam az autóba és utamat Mahonehoz vettem. És mielőtt megkérdezitek igen tudom, hogy hol lakik. Én mindent tudok... Idegesen a kormányt markolásztam. Ha meglátom Mahonet akkor tuti, hogy kicsinálom. Nem nyúlhat Nicolehoz mert ő az ENYÉM! Senki másé! MIkor megérkeztem ennek a gyökérnek a házához előkaptam a fegyverem és kipattantam a kocsiból.
Reggel a napfényre keltem aminek nagyon de nagyon nem örültem. Morogtam egy sort és megfordultam a másik oldalamra és azt vettem észre, hogy Austin fekszik mellettem és a telefonját nyomkodja.
-Felkeltél csipkerózsika?-emelte rám tekintetét.
-Ja.-nyöszörögtem. -De még aludni akarok.-bújtam mellkasához. -Szóval csss!-mordultam fel. Nem szólt semmit hanem átkarolt és jobban magához húzott. Ekkor megszólalt a telefonom. -A kurva életbe, hogy az embert már aludni sem hagyják!!-keltem ki magamból. Felvettem a telefont tudtam, hogy Justin lesz az.
-Mit akarsz?-szóltam bele kómásan. -Ja és mielőtt hisztizni kezdenél nincs kedvem meghallgatni!-nyöszörögtem.
-Mi az a kép amin te és Austin vagytok?-hangja igen ingerült volt.
-Ajjh ne most Bieber. Különben is nincs erőm hozzád. És ha lehet hagyj békén... Örökre!-emeltem ki az Örökre szót.
-De Nicole...-ekkor Austin elkezdte puszilgatni a nyakamat.
-Austin ne!-visítottam fel.
-Ezt most elvesszük.-vette ki a telefont a kezemből majd pedig lerakta az asztalra. -Aludni akartál nem?-fordult vissza hozzám.
-Ja.-és ekkor tűnt fel, hogy Austin egyik pólója van rajtam és a ruháim meg a kanapén pihentek. -Austin.-nyöszörögtem közben pedig újra felvettük az előbbi pozíciót vagyis, hogy mellkasába bújok.
-Mond.
-Mi történt tegnap? Addig a meg van minden, hogy...-hangom elcsuklott.
-Nem kell kimondanod. Nagyjából annyi, hogy utána leittad magad, hogy én csak néztem ahogy magadba öntöd azt a sok piát. A végén meg már el kellett vennem tőled az üveget. Nagyjából ennyi. Utána meg hazahoztalak és benyomtad a szunyát és összevissza beszéltél minden félét.-ekkor kicsit megijedtem. Remélem semmi baromságot nem mondtam.
(Most megtudhatjátok, hogy mi is történt tegnap kivételesen Austin szemszögéből írom)
*Austin szemszöge*
Miután Nicole kellő képen megnyugodott sorra döntötte a piát magába.
-Austin!-kiabált és alig bírt megállni a lábán.
-Mi az?-hirtelen megbotlott és szerencsére sikerült elkapnom. -Vigyázz mert a végén nagyot esel.-mosolyogtam rá.
-Neked mindig ilyen szép volt a szemed?-húztam végig ujját az arcomon és röhögni kezdett.
-Gyere szerintem ma már eleget ittál.-kaptam fel.
-Hisz én teljesen jól vagyok.-kortyolt üvegébe.
-Várj ezt itt hagyjuk.-vettem ki kezéből a piát és az asztalra raktam. Még voltak jó páran de tudtam, hogy Nicole apja úgyis véget vet a bulinak.
-Ne az kell!-akart utána nyúlni de haladtunk tovább. -Austin!-kezdte a hisztit bedobni. Milyen aranyos amikor részeg. -Most hova viszel? Ugye nem ahhoz a seggfejhez?-döntötte hátra fejét. Végre elértem a kocsit mert eléggé mocorgott Nicole. Gyors kinyitottam és beraktam a zakómat ráterítettem. Beültem a kormány mögé és először nem tudtam, hogy hova vigyem szóval úgy döntöttem, hogy magamhoz viszem. Nicole hol aludt hol a zenét kapcsolgatta. Amikor megérkeztünk kiszálltam és átsiettem az ő oldalára kinyitottam az ajtót majd szépen kiemeltem belőle. Becsuktam és lezártam a kocsit. Az irányt befele vettem. Amikor nagy nehezen kinyitottam a bejárati ajtót és becsuktam megkerestem a szobámat. Leraktam az ágyra levettem a cipőjét és épp indulni akartam amikor valaki hátulról rám ugrott. Hát nem kicsit estünk.
-Nicole...-néztem szemeibe. Mivel úgy voltunk, hogy én voltam alul ő pedig felettem.
-Css.-tettem ujját a számra. Nem tudtam elképzelni, hogy mit akar tenni. Szépen közeledett és ajkait az enyémre nyomta. Hát nem mondom, hogy nem élveztem. Elég rendesen beindultam. Felkaptam és az ágy felé vettem az irányt. Ott leraktam majd nyomtam egy puszit a homlokára és felszálltam róla.
-Nekem az a feladatom, hogy vigyázzak rád.-mentem szerényemhez. Elővettem neki egy pólót. Közben pedig láttam, hogy mindjárt lecsukódnak a szemei. Egyik pillanatban olyan hiperaktív most meg mindjárt beszunyál. Levettem ruháját félre ne értsétek. Igen bevallom, hogy jól szemügyre vettem a testét és gondolatban többször is levetkőztettem. Feladtam rá egy pólót és betakartam. Már tudom, hogy Biebernek miért kell ennyire ez a csaj. Hát kíváncsi lennék, hogy milyen szex közben. Na jó Austin szedd össze magad! Ő a főnök lánya! Szóval ezt tartsd tiszteletben! Elhessegettem a perverz gondolataimat, és utamat a fürdőbe vettem. Lezuhanyoztam hulla fáradt voltam. Utána bedobtam magam az ágyba Nicole mellé mert féltem egyedül hagyni kitudja nem-e bukkan fel éjszaka kellős közepén Bieber. Bár amilyen állapotban volt... De azt nem fogom szótlanul hagyni amit Nicolellal tett. Következményei lesznek igen csúnya következményei. Nem sokkal később bedobtam én is a szunyát. Nicole éjszaka többször rám mászott. De mindig visszafektettem helyére. Olyan édesen és aranyosan feküdt.
*Justin szemszöge*
Amikor berúgtam az ajtót hangos kiabálásra lettem figyelmes.
-Hogy az a kurva isten!-Nicole hangja csapta meg a fülem. Imádom amikor dühös olyan szexi tudd lenni akkor. Majd szinte feltépte az ajtót.
-Mit keresel itt?-kicsit meglepett volt a tekintete.
-Érted jöttem.-de ekkor feltűnt, hogy nem a saját ruhájában van. -Ez Mahone pólója?-néztem rá és kezdett felmenni bennem a pumpa ha hozzá mert érni nem tudom mit csinálok vele.
-Igen ez az övé.-húzta gúnyos mosolyra a száját. -Ugye milyen szexi vagyok benne?-nézett végig magán.
-Innen is látszik, hogy egy kurva vagy!-röhögtem a képébe. -Mindenkinek csak azért kellesz, hogy jól megbasszanak.-tudtam, hogy szarul esik neki.
-Hát nem!-csattant fel.
-Dehogyis nem kicsi szívem! Nézd meg Lyncht! Megkúrt és most?! Nem kellesz neki. Eddig tartott a nagy szerelem. Egy menetig. Csak azért kellettél neki, hogy előbb megfektessen mint én. Ott van a kis Lasnier is. Vele is összefeküdtél és keress azóta?! Hát nem! Nekem is csak pár menet erejéig kellettél! Szóval most meg Mahone következik. Fogadd el a tényt egy KURVA vagy!-röhögtem egy sort majd ott hagytam. Hülye liba! Ajhh muszáj kikapcsolnom az agyam mert folyamatosan kattog. Olyan ideges vagyok, hogy simán 5 embert is széttudnák verni. Szóval elmentem jó barátomhoz Lil Twisthez. Ő az aki mindig segít az ilyen helyzetekben. Szóval beültem a kocsimba és elhajtottam onnan. Amikor megérkeztem barátom házához még mindig eléggé feszült voltam. Kiszálltam lezártam a kocsit és bementem a házba.
-Csá bro!-pacsiztunk le.
-Rég láttalak haver. Hova tűntél?-dobta elém a cigis dobozt.
-Csaj.-gyújtottam rá.
-Ennyire komoly, hogy még a legjobb haverodat sem látogatod meg?-képedt el.
-Ez változni fog mert kiraktam a kis kurvát.-fújtam ki a füstöt.
-Akkor nem is vágyol szórakozásra?-tudtam mire céloz.
-Olyanok mindig jöhetnek tesó.-röhögtünk fel. -Azok mindig boldoggá tesznek.-éreztem, hogy kezd hatni a cucc.
-Lányok!-kiáltotta el magát Twist. Azonnal két bomba csajszi toppant be. Az egyik a fotelba lökött és beleült az ölembe.
-Na és milyen csajról van szó aki még Biebert is megviseli.-kezdett el kényeztetni a kis csaj.
-Hát azt be kell vallani, hogy az ágyban rohadt jó. De amúgy maga a rémálom.-haladt lejjebb a keze. -Majd akkor is ilyen legyél amikor kell.-csókoltam mag a nyakát.
-Hát mutasd már meg.-kaptam elő telefonom és felmutattam róla a kedvenc képemet. -Haver hát ez egy
főnyeremény!-képedt el. -Ha nem kell szívesen beújítom!-kacagott fel.
-Nem mert az apja megöl.-vágtam zsebre a telefont. -Tudod ő a főnököm lánya.-forgattam meg a szemem. -Tuti, hogy most fut apucihoz vagy Mahone beszámol neki, hogy mit tettem szegény lánnyal.-markoltam meg a csaj seggét mire megmarkolta s férfiasságom. Egy kis nyögés hagyta el a számat.
-Haver neked is pont a főnök csaját kellett kifognod. De mutass be már neki.-nyomta el a cigijét.
-Tuti, hogy lesz gyűlés mivel a kis csaj beáll a maffiába.-nyomtam el én is a cigimet.
-Uhh remélem betaníthatom.-jelent meg az arcán egy perverz mosoly.
-Kizárt.-vágtam rá. -Tuti, hogy Austin fogja. Vagy ha nem akkor én.-húztam széles mosolyra a számat. -Na gyere cica játsszunk egy kicsit.-pattantam fel és az egyik szobába vezettem.
*Nicole szemszöge*
Justin szavai úgy estek mintha egy kést döftek volna a szívembe és még meg is forgatták volna. A könnycseppek megjelentek arcomon. Valahol meg igaza van. De ez mától változni fog!
-Nicole.-jött mellém Austin. -Ne sírj ez a nyomorék nem érdemli meg.-akart hozzám érni de elhajoltam. Gyors letöröltem a könnyeimet és berohantam a szobába. Felkaptam a tegnapi ruhám. -Hova akarsz menni?-dőlt az ajtófélfának.
-A cuccaimért.-dünnyögtem.
-Elviszlek.-kapta fel a kocsikulcsot és már indultunk is. Gyors meg érkeztünk Rosshoz. Felszaladtam és az ajtó előtt megálltam majd kopogtam.
-Nyitooom!-hallottam Ross hangját.
-Szia.-köszöntem visszafojtott hangon.
-Szia Nicole.-üdvözölt egy mosollyal.
-Bejöhetek?-kérdeztem meg egy kis bizonytalansággal.
-Persze gyere.-engedett be.
-Csak a cuccaimért jöttem.-mentem be a szobámba.
-El mész?-jött utánam.
-Nincs miért itt maradnom mivel neked is a terhedre vagyok.-vettem elő egy szettet. -Tudod Ross az élet nem úgy alakul ahogy mi akarjuk.-néztem rá.
-Nem értelek Nicole.-jött közelebb.
-Az, hogy csak kihasználtál.-vágtam a képébe és elkezdtem vetkőzni. Gyors felkaptam a shortom.
-Dehogyis.-fogta meg a karomat.
-Ross kérlek ne hazudj.-húztam fel a pólóm. -Miután szétváltunk egyszer nem kerestél semmi.-húztam fel a torna csukám.
-Dehogyis. Tudod mennyi üzenetet hagytam meg minden. De te azt írtad, hogy már nem vagy belém szerelmes és, hogy felejtselek el mert, hogy te Biebert szereted.-ekkor néztem nagyot.
-Mi a fasz?!-fakadt ki belőlem.
-Jól hallottad.
-Én ilyet soha nem írtam neked. De már van sejtésem, hogy ki írta.-pakolásztam tovább.
-Nicole.-fordított maga felé. -Tudod én még mindig úgy érzek irántad mikor elváltunk. De látom, hogy te rég elfelejtettél.-nézett szemeimbe.
-Tudod Ross...-sóhajtottam fel. -Azon az estén amikor eljöttél értem valami megmozdult bennem. Egy igen kicsi érzelem. De sajnos a szívem egy másik emberé.-szegeztem tekintetem a padlóra.
-Tudom Austinnal vagy együtt.
-Mi?! Dehogyis! Austin a barátom.-akadtam ki egy kicsit.
-Mi akkor Bieberrel vagy együtt?-nyíltak nagyra a szemei.
-Az kéne még pffff.... Tudod az akit tiszta szívemből szeretek az Benjamin.-csordult ki egy könnycsepp a szememből.
-Nicole Benjaminnak barátnője van.-ennél a mondatnál tört össze a szívem.
-Hogy? De...-akadt meg a hangom.
-Tegnap azt mondta, hogy mivel hívták és kérdeztük, hogy ki és azt mondta, hogy a barátnője.-nyeltem egy nagyot. Nem Nem Nem! Nem lehet, hogy Ludmillával összejött. Kizárt! -Nicole minden rendben igen fehér vagy.-ekkor egy kicsit megfordult velem a világ. Ross egy hirtelen mozdulattal elkapott. -Ne hozzak valamit.-ültetett le az ágyra.
-Nem jól vagyok.-köszörültem meg a hangom. -De most gyors összepakolok.-álltam talpra. Ross segített összepakolni. Majd amikor mindent összeszedtem akkor segített felcipekedni. -Köszönöm a segítséget.-öleltem át. Szorosan megölelt ami elég jól esett. -Ha baj van hívhatlak vagy meddig leszel itt?-néztem szemébe.
-A nyár végéig a tesómék meg holnap jönnek csak én előre jöttem. Örülnék ha betudnálak mutatni nekik.-mosolygott.
-Szívesen megismerném őket.-mosolyogtam. Majd nyomtam egy puszit az arcára és még egyszer megöleltem. -Lehet, hogy hívni foglak este.-szálltam be kocsiba. Majd bólintott és elhajtottunk.
-Ha meg kérdezhetem akkor ez ki volt?-pillantott rám Austin.
-A volt barátom.-néztem kifelé.
-Mi történt köztetek?-faggatózott tovább.
-Justin...-dünnyögtem. Iszonyatosan mérges és szomorú voltam. Fájt, hogy Benjamin elfelejtett és Justin pedig tönkre tette az életem. Egyre szaporábban kezdtek végig folyni az arcomon a könnyek majd azt vettem észre, hogy megérkeztünk.
-Mi a baj?-állította le a kocsit. Kisírt szemeimet ráemeltem majd nem bírtam tovább hangosan zokogni kezdtem.
-Nem bírom.-nyögtem ki de szinte alig lehetett hallani mert a zokogás miatt levegőt is alig kaptam. -Ez túl sok nekem Austin.-szálltam ki a kocsiból. De hiba volt. Egyből a lesi fotósok és a riporterek támadtak le. Mindenki kérdezte, hogy a bajom meg, hogy most mi is van köztünk Justinnal. ledermedtem majd Austin egy hirtelen mozdulattal kirántott a tömegből. Gyors besiettünk a házba.
-Jól vagy?-zárta be az ajtót.
-Igen.-szipogtam. Majd azt éreztem, hogy Austin szorosan átölel.
-Kérlek nyugodj meg.-simogatta a hátam majd a hajamba puszilt. Majd elengedtük egymást Austinnal.
-Szólj apának, hogy gyűlést tartunk mindenkit összehívunk.-sétáltam a konyhába.
-Ahogy akarod.-majd tárcsázni kezdte. -Azt mondta, hogy 15 perc múlva legyünk ott.-jött be a konyhába. -Miért akarsz nagy gyűlést tartani?-dőlt a pultnak.
-Majd megtudod.-készítettem egy teát magamnak.
-Nicole ugye nem akarsz butaságot csinálni?-jött mellém.
-Mindent a kezemben tartok.-kortyoltam italomba. -Elmentek az újságírók?-pillantottam rá.
-Ja szerencsére. De tuti, hogy már ma fent lesz a neten.-miután megittam a teám indultunk is. De előtte
átöltöztem. Miután sikeresen felöltöztem a főhadi szállásra mentünk. Amikor betoppantunk minden szempár minket nézett.
*Justin szemszöge*
Épp végeztem a csajjal amikor megcsörrent a telefonom. Ryan volt az.
-Csá!-szóltam bele.
-Nagy gyűlés lesz szóval kapkod magad.-majd ki is nyomta. Szuper megforgattam a szemeimet és telefonomat nadrágomba csúsztattam.
-Mi az bro?-gyújtott rá Lil.
-Gyűlés lesz.-túrtam hajamba.
-Ohh az jó akkor menjünk. Ott lesz a kislány is?-szívta cigijét.
-Fogalmam sincs.-vágtam rá. Majd gyors elszívta és már indultunk. Mire odaértünk szinte mindenki ott volt aki ebbe a körzetbe tartozik. Chaz barátaim is itt voltak. Meg természetesen Nicole apja is. Inkább meghúztam magam a tömegben. Hirtelen Nicolek toppantak be. Valami eszméletlen szexi ruha volt rajta.
-Ez az a kis csaj?-súgta oda nekem Twist barátom.
-Ja.-suttogtam.
-Ez egy bomba csaj tesó.-majd elhallgatott.
-Nos azért hívtam össze a gyűlést mivel igen fontos bejelenteni valóm van. Nicole lányom csatlakozik a csapatunkhoz.-ezen nem lepődtem meg. -Szóval ő lesz az aki megkapja a helyem.-mi a szar?! De eddig úgy volt, hogy én kapom meg! Hát ez kurvára nem jó! Morogtam ég magamban egy sort majd lenyugodtam. -Szóval ő is olyan tiszteletet érdemel mint én! Csak, hogy tisztázzunk senki nem kezd ki vele meg semmi.-persze majd talán azt is ő mondja meg, hogy mikor és hol dughatom meg. -A segítőt pedig Nicole választja ki, hogy kit szeretne maga mellé.-na tuti, hogy Mahonet választja. Majd elkezdett körbe sétálni és mindenkit jól szemügyre vett. Én pedig a szép kis fenekét vettem.
-Bárkit választhatok?-fordult apja felé. Ő csak bólintott. Majd pedig elhaladt mellettem és ujját végig húzta a mellkasomon. -Akit választani akarok az Austin.-fordult felém. Mi a fasz?! Így tuti, hogy rámozdul kitudja, hogy amikor reggel berontottam mit csináltak. -De egy valamit szeretnék tisztázni mindenkivel!-szólalt fel. Hallgatlak szivi. ,,Justin baby ugye tudod, hogy mindent hallok ami a kis elvetemült fejedben lejátszódik. Szóval ha lehet türtőztesd magad! Köszönöm! Ja és tudom, hogy szexi vagyok ebbe a ruhába!" Mi ezt, hogy a szarba csinálta? -Na szóval miután véget ért a kiképzésem először apuval fogom irányítani ezt a helyet. De nem itt hanem Los Angelesből. Mivel ott van a maffia csomópontja. Szóval nekem is ugyanúgy kell jelentenetek, hogy mi is történik mint apunak. Csak ennyit akartam.-húzta mosolyra a száját. Mi Los Angelesbe megy? De végül is a turné miatt nem is lenne rá időm. A nyár végén megint mehetek mindenhova. De próbálom, hogy többször legyek Los Angeles közelében. De még van időm.
-Szóval most ti elmehettek a dolgotokra Justin,Ryan,Chaz és Austin ti itt maradtok.-amíg a többiek kimentek addig mi összeültünk. -Szóval ha már itt tartunk neki is állhatunk. -Justin vezesd körbe Nicolet.-bólintottam és felálltunk. Ryanék ott maradtak gondolom jön valami árú.
-Na szóval akkor én leszek a kísérőd.-mentünk a folyóson.
-Ja.-hangja rideg volt.
-Ahol előbb voltunk az a nagy gyűlési terem. Itt a folyosó végén pedig van az a hely ahol megtudjuk, hogy mikor jön árú és honnan is pontosan.-haladtunk tovább majd a liftnél megálltunk. Megnyomtam a gombot és vártuk, hogy megjöjjön. Még rám sem pillantott semmi teljesen úgy kezelt mint egy idegent ami kezdett zavarni. Beszálltunk megnyomtam a 2 gombot. Mikor felértünk a második emeltre ott is végig mutogattam, hogy mi hol van. Ez itt a fegyver tár.-nyitottam ki a szobát. Nicole kezdett örülni. Majd pedig besétált.
-Kedvemre való ez a hely.-fogott meg egy pisztolyt. -Szeretnék lőni.-fordult felém.
-Válasz egy pisztolyt és viszlek a lőtérre.-gondosan körbe nézett és minden pisztolyt jól szemügyre vett.
-Örülnék ha nem a seggemet bámulnád.-morogta. Majd felkapott egy pisztolyt.
-Na választottál?-kérdeztem unottan.
-Ja ezt akarom.-mutatott fel egy Desert Eagle. Szeretem én is azt a fajta fegyvereket.
-Én mondjuk egy könnyebbel kezdeném.-vakartam meg a tarkóm.
-Ne akarj kioktatni-közölte velem flegmán.
-De ha beakarsz illeszkedni.-röhögtem fel.
-Dögölj meg.-motyogta.
-Hogy mondod?-sétáltam hozzá közelebb.
-Úgy, hogy dögölj meg! Betűzzem is le?-igen kinyílt a szája.
-Na ide figyelj.-kaptam el csuklóját.
-Eressz el.-mondta idegesen.
-Csak nem félsz?-húztam fel a szemöldököm.
-Tőled?! Ugyan nem nevettess.-nevetett fel erőltetetten.
-Nem hinném.-rántottam közel magamhoz. Ajkaink pár centire voltak egymástól. Megszeppent nagyon mintha levegőt sem vett volna.
-Justin.-suttogta. -Eressz le.-próbálta magát ellökni de nem hagytam.
-Nicole...-nézett szemeimbe. -Meddig játszod a sértődötted?-leheltem a szavakat ajkaira.
-Örökre! Te komolyan mit vársz azok után amit ma reggel meg tegnap csináltál? Még szép, hogy így bánok veled.-lökött el magától.
-Mi milyen tegnapról beszélsz?-vágtam értetlen fejet.
-Nem csodálkozom, hogy nem emlékszel semmire hiszen úgy be voltál lőve. Gondolkozz el egy kicsit és talán észbe kapsz. Tudod most jöttem rá, hogy milyen is vagy valójában. Egy kétszínű nyomorék vagy!-hajolt közel, hogy minden egy szavát jól halljam. Még mindig nem tudom, hogy mi történt tegnap. Mi megbántottam vagy olyat mondtam neki? Komolyan nem értem.
-Miért mit tettem?-szólaltam fel.
-Te most... tudod mit? Ne firtassuk a múltat csak azért választottalak mert jó vagy és szeretnék én kiváló lenni. Szóval menjünk ki arra a kurva lőtérre és végre kezdjük el a dolgokat.-ment ki a szobából. A rohadt életbe! Felkaptam pár lőszert és utána mentem. Lementünk a térre.
-Ott a tábla és próbáld a piros pontokat célozni.-léptem hátrébb. Kezébe vette a pisztolyt meg célba vette. Vártam mikor sül el de várhattam. Ott állt és csak tartotta a pisztolyt. Majd azt vettem észre, hogy a szeméből egy apró könny szalad ki. -Mi van Moor? Tán félsz? A nagy maffiázzó lánya nem képes elsütni egy pisztolyt? Azt hittem, hogy ennél többre vagy képes! De úgy látszik, hogy elcseszted nem vagy képes rá!-mordultam rá. Tudtam, hogy ha piszkálom felhúzza magát és csak azért is megakarja csinálni. Majd hallottam ahogy több lövést is lead. Oh elég jól célozz a cica. De azért még gyakorolnia kell. -Nehéz volt meghúzni azt a szaros ravaszt?-sétáltam mellé. Könnyes tekintetét rám emelte. Valami nyomhatta a lelkét. -Baj van?-kérdeztem visszafojtott hangon. -Nicole.-akartam hozzá érni de elhúzta a karját.
-Ne érj hozzám.-szipogta majd letörölte a könnyeket.
-Elmondanád mi a fasz bajod van?!-keltem ki magamból teljesen. Mert olyannyira felhúzott ezzel a ne érj hozzám dumájával, hogy a falra mászok tőle.
-Az bazdmeg, hogy tegnap a születésnapomon olyannyira leittad és bedrogoztad magad, hogy elhurcoltál és megerőszakoltál!-sírta el magát. Én csak figyeltem és egy nagyot nyeltem. Egy árva szót nem tudtam kinyögni a számon.
*Nicole szemszöge*
Ott állt és egy rohadt szót nem mondott. Épp elindultam amikor az ajtóban hallottam, hogy motyog valamit.
-Sajnálom.-álltam meg. Megfordultam és még mindig ott állt lehajtott fejjel. Majd lassan felém fordult.
-Sajnálhatod is. Mert eddig soha nem gyűlöltelek annyira mint most.-kezeimet ökölbe szorítottam és próbáltam nem felzokogni de éreztem, hogy könnyek folynak végig az arcomon. -De tudod az egészben a durva az, hogy volt egy pont ahol még magamnak is nehezen de bevallottam, hogy érzek valamit irántad. De ez szerte foszlott tegnap akkor.-hagytam ott. Sírva futottam valahova a könnyeim miatt alig láttam majd beleütköztem valamibe inkább valakibe. -Benjamin.-suttogtam nevét.
-Nicole.-nézett szemeimbe és hirtelen megöleltem és zokogni kezdtem. Éreztem ahogy karjaival körül fon. Jólesett, hogy érezhetem őt. -Nyugodj meg kérlek.-suttogta a szavakat majd hajamba puszilt. Majd lassan elváltunk egymástól. -Mi történt?-vette elő nekem egy zsepit majd kifújtam az orrom. Nagyot nyeltem.
-Tegnap...-akadt meg a hangom.
-Ha nem akarsz nem kell beszélned róla.-karolt át.
-Justin... Olyat tett...-csordult ki még egy csepp a szememből. Nem szólt ő se semmit. -De ezt valahogy kiheverem de azt már nem, hogy akit teljes szívemből szeretek egy másik lánnyal van.-néztem szemeibe amik mindig olyan gyönyörűen csillognak. Majd tekintetét lesütötte. -Benjamin egy kérdésemre válaszolj.-itt újra rám nézett. -Szeretsz még vagy elfejtettél?-lettem ideges. Nem mondott semmit. Mi van mindenki némasági fogadalmat kötött?! -Rendben elfogadom. Nehéz de beletörődök. De azért remélem, hogy barátok lehetünk.-nyújtottam a kezem amit meg is fogott. Képtelen voltam azt elfogadni, hogy barátok leszünk. -Remélem a kapcsolatotok sikerül Ludmillával.-próbáltam magabiztos lenni. Majd ott hagytam őt. Elindultam Austint megkeresni. De most még jobban összetörtem. Nem szeret... Elfelejtett... Csak sétáltam és mentem meg mentem míg egy ajtó előtt találtam magam. Megfogtam a kilincset és lenyomtam. Az iroda volt az. Apu
irodája. Azt kell tudni, hogy itt minden olyan régi stílusú. Amit én tökre bírok. Fogtam magam és beleültem apu székébe. Egy könyv volt nyitva. Nem is könyve hanem fotó album. Az én gyermekkori albumom. Jajj istenem milyen kicsi voltam. Ábrándozásomat az ajtó nyitódása zavarta meg.
-Benjamin?!-néztem rá furán.
-Te?-mutatott rám és becsukta az ajtót.
-Nekem szabad ide bejönnöm nekem mindenhez jogom van.-mosolyogtam győzedelem ittasan.
-Jól van. Csak papírokat hoztam az árú szállítmányról.-rakta le az imént említett tárgyat. Kezembe vettem és elemezni kezdtem. -Nem hiszem, hogy kiigazodsz rajta.-nevetett fel.
-Akkor segítesz?-néztem fel rá. Bólintott majd mellém jött.
-Na itt láthatod a szállítmány számát 6699. Ez minden drog szállítmány száma. Tudod minden anyagnak más száma van amit meg kell majd tanulnod.-magyarázta.
-Vagyis a 6699 az csak drogot jelent és azon belül még vannak számok mint pl, hogy a kokain az 6699 412?-kérdeztem.
-Igen. Csak jelen esetben a kokain száma 6699 523.-mosolygott.
-Felírod nekem ezeket a számokat egy papírra?-vettem elő neki író eszközt meg papírt.
-Persze.-és elkezdte írni. Én pedig néztem ahogy nekem ír.
-Köszönöm, hogy segítesz.-motyogtam.
-Semmiség remélem Austin nem fog megharagudni.-írta tovább.
-Biztos, hogy nem. Már voltam kint lőni is.-piszkáltam a lámpát.
-Tényleg? És milyen.-nézett fel rám.
-Nem rossz csak egy kicsit ijesztő.-dőltem hátra a székben.
-Majd megszokod. Akkor ahhoz mit fogsz szólni mikor ölnöd kell?-írta tovább.
-Ott még nem tartunk.-húztam mosolyra a számat.
-Tessék.-rakta le a tollat és átnyújtotta a papírt.
-Köszi. Akkor már a többit is elmagyarázod?-néztem rá kutyus szemekkel.
-Csak mert ilyen szépen kérted.-húzott mellém egy széket. -Na akkor megvannak a szállítmány számok. A helyszín is ott van mint láthatod meg a rendelő neve is. Itt ez esetben a börtönbe kell csempészni és egy tégla van ott aki odaadja az anyagot a rendelőknek. Itt pedig az, hogy mennyi pénzt kapsz. Itt pedig a raktár szám található. Tudod az alak sorban vannak raktáron az anyagok és minden ajtónak külön száma van. Először van a raktár szám és a drogszám.-ekkor egy kicsit kiakadtam.
-Jézusom mennyi számot kell tudnom. De ha már itt vagy és segítesz akkor lennél olyan aranyos és cuki, hogy leírod nekem?-mosolyogtam felé.
-Jó legyen.-vette a kezébe a tollat ismét. Nekem pedig lesz időm nézni. Istenem azok a gyönyörű szép kék szemeit soha nem tudom megunni. -Kész vagyok fordul hirtelen felém és ajkaink csak pár centire voltak egymástól. Mind a tetten a másik tekintetét néztük. Úgy megcsókolnám istenem. Olyan rég éreztem már a csókja ízét. Majd lassan közeledni kezdett istenem! Amíg ajkaink össze nem értek. Kezeimet nyakába fontam ő pedig derekamra. Nem bírtam elengedni. Nem azt nem bírnám ki. Beletúrtam tökéletes hajába míg egy kezét felvezette arcomhoz. Még mindig egymás ajkain csüngtünk. De levegőhiány miatt el kellett válnunk.
-Benjamin.-suttogtam ajkába. Megsimogatta az arcomat.
-Nicole nem lehetne szabad.-nézett szemeimbe.
-Miért?
-Mert ez nem helyes. Nekem nem szabadna velem lenned.-húzódott el.
-De Benjamin mind a ketten szeretjük egymást.-fogtam meg a kezét.
-Sajnos ez a szerelem nem érvényesülhet.-kulcsoltuk össze ujjainkat.
-Benjamin én szeretlek és érted képes vagyok bármilyen áldozatot hozni.-szorongatta kezemet.
-Elhiszem. De akkor is sajnos ez nem fog összejönni. Nicole valaki mindig közbe lép és tönkre tesz mindent.-szegezte tekintetét a padlóra.
-Most Bieberre célzol?
-Igen. De Austin is most képbe jött.-emelte tekintetét rám. Ekkor megint nyitódott az ajtó.
-Talán megzavartam valamit?-kérdezte gúnyos hangsúllyal Bieber. Hallgattunk. -Nicole szívem Austin drága keres. Gondoltam biztos itt leszel és látod milyen jól ismerlek.-úgy nézett Benjaminra, hogy ha tekintettel ölni lehetne akkor már rég halott lenne.
-Megyek.-keltem fel és ezzel el kellett engednem Benjamin kezét is. Felkaptam a papírokat amit Benjamin írt nekem. -Köszi a segítséget de, hogy fokozzam Bieber dühöt oda mentem Benjaminhoz és egy puszit nyomtam az arcára. Biztos voltam benne, hogy mindjárt szét veti a düh. Benjamin megfogta egy pillanatra a kezem ami azt jelenti, hogy vette a lapot. Majd kisétáltam. -Justin.-szóltam utána mert tudtam, hogy neki akar menni Benjaminnak. -Neked is húzás van!-intettem. Mire dühöngve eliramlott. -Hülye strici.-motyogtam. Szépen elsétáltam a nagy gyűlési terembe. -Austin?-nyitottam be.
-Ohh szia Nicole épp kerestelek.-emelte rám tekintetét.
-Apu irodájában voltam és épp egy kis segítséget kaptam. Vagyis inkább tanulni valónak nevezném.-emeltem fel a lapokat.
-Mi az?-adtam oda neki a lapokat. -Honnan vannak ezek?-nézte végig.
-Mondtam, hogy kaptam segítséget.-mosolyogtam. -Remélem nem haragszol.--mentem mellé.
-Dehogyis.-mosolygott. -Na akkor kezdhetjük?-dörzsölte össze tenyerét.
-Igen.-ujjongtam.
*Justin szemszöge*
Hülye liba mégis mit képzel ez magáról?! Megérdemelte, hogy tegnap megbasztam. Szívem szerint újra megtenném. Legalább befogja a pofáját és nem hordja fenn annyira az orrát. De most úgy is nagyképű lesz csak azért mert ő lesz a maffia feje. De úgysem fog neki menni. Ahhoz nem elég erős. Könnyen összeomlik. Amúgy én lettem volna de mivel én szupersztár vagyok nem lenne rá időm. Úgyis most be kell mennem studiózni. Szóval bepattantam a kocsimba és irány a kedvenc helyem. Amikor beértem drága menedzserem fogadott.
-Csá Scot!-pacsiztam vele.
-Mizu Bieber??-rendezgette a kottákat.
-Semmi különös.-dőltem le a kanapéra.
-Ja és mi van Nicole Moorral? A jelenlegi csajoddal?-kezdte a piszkálódást. Ekkor ugrott be egy fantasztikus bosszú. Ohh Nicole drága visszafogod sírni még ezt!
-Hát Scooter...
-Austin ne!-visítottam fel.
-Ezt most elvesszük.-vette ki a telefont a kezemből majd pedig lerakta az asztalra. -Aludni akartál nem?-fordult vissza hozzám.
-Ja.-és ekkor tűnt fel, hogy Austin egyik pólója van rajtam és a ruháim meg a kanapén pihentek. -Austin.-nyöszörögtem közben pedig újra felvettük az előbbi pozíciót vagyis, hogy mellkasába bújok.
-Mond.
-Mi történt tegnap? Addig a meg van minden, hogy...-hangom elcsuklott.
-Nem kell kimondanod. Nagyjából annyi, hogy utána leittad magad, hogy én csak néztem ahogy magadba öntöd azt a sok piát. A végén meg már el kellett vennem tőled az üveget. Nagyjából ennyi. Utána meg hazahoztalak és benyomtad a szunyát és összevissza beszéltél minden félét.-ekkor kicsit megijedtem. Remélem semmi baromságot nem mondtam.
(Most megtudhatjátok, hogy mi is történt tegnap kivételesen Austin szemszögéből írom)
*Austin szemszöge*
Miután Nicole kellő képen megnyugodott sorra döntötte a piát magába.
-Austin!-kiabált és alig bírt megállni a lábán.
-Mi az?-hirtelen megbotlott és szerencsére sikerült elkapnom. -Vigyázz mert a végén nagyot esel.-mosolyogtam rá.
-Neked mindig ilyen szép volt a szemed?-húztam végig ujját az arcomon és röhögni kezdett.
-Gyere szerintem ma már eleget ittál.-kaptam fel.
-Hisz én teljesen jól vagyok.-kortyolt üvegébe.
-Várj ezt itt hagyjuk.-vettem ki kezéből a piát és az asztalra raktam. Még voltak jó páran de tudtam, hogy Nicole apja úgyis véget vet a bulinak.
-Ne az kell!-akart utána nyúlni de haladtunk tovább. -Austin!-kezdte a hisztit bedobni. Milyen aranyos amikor részeg. -Most hova viszel? Ugye nem ahhoz a seggfejhez?-döntötte hátra fejét. Végre elértem a kocsit mert eléggé mocorgott Nicole. Gyors kinyitottam és beraktam a zakómat ráterítettem. Beültem a kormány mögé és először nem tudtam, hogy hova vigyem szóval úgy döntöttem, hogy magamhoz viszem. Nicole hol aludt hol a zenét kapcsolgatta. Amikor megérkeztünk kiszálltam és átsiettem az ő oldalára kinyitottam az ajtót majd szépen kiemeltem belőle. Becsuktam és lezártam a kocsit. Az irányt befele vettem. Amikor nagy nehezen kinyitottam a bejárati ajtót és becsuktam megkerestem a szobámat. Leraktam az ágyra levettem a cipőjét és épp indulni akartam amikor valaki hátulról rám ugrott. Hát nem kicsit estünk.
-Nicole...-néztem szemeibe. Mivel úgy voltunk, hogy én voltam alul ő pedig felettem.
-Css.-tettem ujját a számra. Nem tudtam elképzelni, hogy mit akar tenni. Szépen közeledett és ajkait az enyémre nyomta. Hát nem mondom, hogy nem élveztem. Elég rendesen beindultam. Felkaptam és az ágy felé vettem az irányt. Ott leraktam majd nyomtam egy puszit a homlokára és felszálltam róla.
-Nekem az a feladatom, hogy vigyázzak rád.-mentem szerényemhez. Elővettem neki egy pólót. Közben pedig láttam, hogy mindjárt lecsukódnak a szemei. Egyik pillanatban olyan hiperaktív most meg mindjárt beszunyál. Levettem ruháját félre ne értsétek. Igen bevallom, hogy jól szemügyre vettem a testét és gondolatban többször is levetkőztettem. Feladtam rá egy pólót és betakartam. Már tudom, hogy Biebernek miért kell ennyire ez a csaj. Hát kíváncsi lennék, hogy milyen szex közben. Na jó Austin szedd össze magad! Ő a főnök lánya! Szóval ezt tartsd tiszteletben! Elhessegettem a perverz gondolataimat, és utamat a fürdőbe vettem. Lezuhanyoztam hulla fáradt voltam. Utána bedobtam magam az ágyba Nicole mellé mert féltem egyedül hagyni kitudja nem-e bukkan fel éjszaka kellős közepén Bieber. Bár amilyen állapotban volt... De azt nem fogom szótlanul hagyni amit Nicolellal tett. Következményei lesznek igen csúnya következményei. Nem sokkal később bedobtam én is a szunyát. Nicole éjszaka többször rám mászott. De mindig visszafektettem helyére. Olyan édesen és aranyosan feküdt.
*Justin szemszöge*
Amikor berúgtam az ajtót hangos kiabálásra lettem figyelmes.
-Hogy az a kurva isten!-Nicole hangja csapta meg a fülem. Imádom amikor dühös olyan szexi tudd lenni akkor. Majd szinte feltépte az ajtót.
-Mit keresel itt?-kicsit meglepett volt a tekintete.
-Érted jöttem.-de ekkor feltűnt, hogy nem a saját ruhájában van. -Ez Mahone pólója?-néztem rá és kezdett felmenni bennem a pumpa ha hozzá mert érni nem tudom mit csinálok vele.
-Igen ez az övé.-húzta gúnyos mosolyra a száját. -Ugye milyen szexi vagyok benne?-nézett végig magán.
-Innen is látszik, hogy egy kurva vagy!-röhögtem a képébe. -Mindenkinek csak azért kellesz, hogy jól megbasszanak.-tudtam, hogy szarul esik neki.
-Hát nem!-csattant fel.
-Dehogyis nem kicsi szívem! Nézd meg Lyncht! Megkúrt és most?! Nem kellesz neki. Eddig tartott a nagy szerelem. Egy menetig. Csak azért kellettél neki, hogy előbb megfektessen mint én. Ott van a kis Lasnier is. Vele is összefeküdtél és keress azóta?! Hát nem! Nekem is csak pár menet erejéig kellettél! Szóval most meg Mahone következik. Fogadd el a tényt egy KURVA vagy!-röhögtem egy sort majd ott hagytam. Hülye liba! Ajhh muszáj kikapcsolnom az agyam mert folyamatosan kattog. Olyan ideges vagyok, hogy simán 5 embert is széttudnák verni. Szóval elmentem jó barátomhoz Lil Twisthez. Ő az aki mindig segít az ilyen helyzetekben. Szóval beültem a kocsimba és elhajtottam onnan. Amikor megérkeztem barátom házához még mindig eléggé feszült voltam. Kiszálltam lezártam a kocsit és bementem a házba.
-Csá bro!-pacsiztunk le.
-Rég láttalak haver. Hova tűntél?-dobta elém a cigis dobozt.
-Csaj.-gyújtottam rá.
-Ennyire komoly, hogy még a legjobb haverodat sem látogatod meg?-képedt el.
-Ez változni fog mert kiraktam a kis kurvát.-fújtam ki a füstöt.
-Akkor nem is vágyol szórakozásra?-tudtam mire céloz.
-Olyanok mindig jöhetnek tesó.-röhögtünk fel. -Azok mindig boldoggá tesznek.-éreztem, hogy kezd hatni a cucc.
-Lányok!-kiáltotta el magát Twist. Azonnal két bomba csajszi toppant be. Az egyik a fotelba lökött és beleült az ölembe.
-Na és milyen csajról van szó aki még Biebert is megviseli.-kezdett el kényeztetni a kis csaj.
-Hát azt be kell vallani, hogy az ágyban rohadt jó. De amúgy maga a rémálom.-haladt lejjebb a keze. -Majd akkor is ilyen legyél amikor kell.-csókoltam mag a nyakát.
-Hát mutasd már meg.-kaptam elő telefonom és felmutattam róla a kedvenc képemet. -Haver hát ez egy
-Nem mert az apja megöl.-vágtam zsebre a telefont. -Tudod ő a főnököm lánya.-forgattam meg a szemem. -Tuti, hogy most fut apucihoz vagy Mahone beszámol neki, hogy mit tettem szegény lánnyal.-markoltam meg a csaj seggét mire megmarkolta s férfiasságom. Egy kis nyögés hagyta el a számat.
-Haver neked is pont a főnök csaját kellett kifognod. De mutass be már neki.-nyomta el a cigijét.
-Tuti, hogy lesz gyűlés mivel a kis csaj beáll a maffiába.-nyomtam el én is a cigimet.
-Uhh remélem betaníthatom.-jelent meg az arcán egy perverz mosoly.
-Kizárt.-vágtam rá. -Tuti, hogy Austin fogja. Vagy ha nem akkor én.-húztam széles mosolyra a számat. -Na gyere cica játsszunk egy kicsit.-pattantam fel és az egyik szobába vezettem.
*Nicole szemszöge*
Justin szavai úgy estek mintha egy kést döftek volna a szívembe és még meg is forgatták volna. A könnycseppek megjelentek arcomon. Valahol meg igaza van. De ez mától változni fog!
-Nicole.-jött mellém Austin. -Ne sírj ez a nyomorék nem érdemli meg.-akart hozzám érni de elhajoltam. Gyors letöröltem a könnyeimet és berohantam a szobába. Felkaptam a tegnapi ruhám. -Hova akarsz menni?-dőlt az ajtófélfának.
-A cuccaimért.-dünnyögtem.
-Elviszlek.-kapta fel a kocsikulcsot és már indultunk is. Gyors meg érkeztünk Rosshoz. Felszaladtam és az ajtó előtt megálltam majd kopogtam.
-Nyitooom!-hallottam Ross hangját.
-Szia.-köszöntem visszafojtott hangon.
-Szia Nicole.-üdvözölt egy mosollyal.
-Bejöhetek?-kérdeztem meg egy kis bizonytalansággal.
-Persze gyere.-engedett be.
-Csak a cuccaimért jöttem.-mentem be a szobámba.
-El mész?-jött utánam.
-Nincs miért itt maradnom mivel neked is a terhedre vagyok.-vettem elő egy szettet. -Tudod Ross az élet nem úgy alakul ahogy mi akarjuk.-néztem rá.
-Nem értelek Nicole.-jött közelebb.
-Az, hogy csak kihasználtál.-vágtam a képébe és elkezdtem vetkőzni. Gyors felkaptam a shortom.
-Dehogyis.-fogta meg a karomat.
-Ross kérlek ne hazudj.-húztam fel a pólóm. -Miután szétváltunk egyszer nem kerestél semmi.-húztam fel a torna csukám.
-Dehogyis. Tudod mennyi üzenetet hagytam meg minden. De te azt írtad, hogy már nem vagy belém szerelmes és, hogy felejtselek el mert, hogy te Biebert szereted.-ekkor néztem nagyot.
-Mi a fasz?!-fakadt ki belőlem.
-Jól hallottad.
-Én ilyet soha nem írtam neked. De már van sejtésem, hogy ki írta.-pakolásztam tovább.
-Nicole.-fordított maga felé. -Tudod én még mindig úgy érzek irántad mikor elváltunk. De látom, hogy te rég elfelejtettél.-nézett szemeimbe.
-Tudod Ross...-sóhajtottam fel. -Azon az estén amikor eljöttél értem valami megmozdult bennem. Egy igen kicsi érzelem. De sajnos a szívem egy másik emberé.-szegeztem tekintetem a padlóra.
-Tudom Austinnal vagy együtt.
-Mi?! Dehogyis! Austin a barátom.-akadtam ki egy kicsit.
-Mi akkor Bieberrel vagy együtt?-nyíltak nagyra a szemei.
-Az kéne még pffff.... Tudod az akit tiszta szívemből szeretek az Benjamin.-csordult ki egy könnycsepp a szememből.
-Nicole Benjaminnak barátnője van.-ennél a mondatnál tört össze a szívem.
-Hogy? De...-akadt meg a hangom.
-Tegnap azt mondta, hogy mivel hívták és kérdeztük, hogy ki és azt mondta, hogy a barátnője.-nyeltem egy nagyot. Nem Nem Nem! Nem lehet, hogy Ludmillával összejött. Kizárt! -Nicole minden rendben igen fehér vagy.-ekkor egy kicsit megfordult velem a világ. Ross egy hirtelen mozdulattal elkapott. -Ne hozzak valamit.-ültetett le az ágyra.
-Nem jól vagyok.-köszörültem meg a hangom. -De most gyors összepakolok.-álltam talpra. Ross segített összepakolni. Majd amikor mindent összeszedtem akkor segített felcipekedni. -Köszönöm a segítséget.-öleltem át. Szorosan megölelt ami elég jól esett. -Ha baj van hívhatlak vagy meddig leszel itt?-néztem szemébe.
-A nyár végéig a tesómék meg holnap jönnek csak én előre jöttem. Örülnék ha betudnálak mutatni nekik.-mosolygott.
-Szívesen megismerném őket.-mosolyogtam. Majd nyomtam egy puszit az arcára és még egyszer megöleltem. -Lehet, hogy hívni foglak este.-szálltam be kocsiba. Majd bólintott és elhajtottunk.
-Ha meg kérdezhetem akkor ez ki volt?-pillantott rám Austin.
-A volt barátom.-néztem kifelé.
-Mi történt köztetek?-faggatózott tovább.
-Justin...-dünnyögtem. Iszonyatosan mérges és szomorú voltam. Fájt, hogy Benjamin elfelejtett és Justin pedig tönkre tette az életem. Egyre szaporábban kezdtek végig folyni az arcomon a könnyek majd azt vettem észre, hogy megérkeztünk.
-Mi a baj?-állította le a kocsit. Kisírt szemeimet ráemeltem majd nem bírtam tovább hangosan zokogni kezdtem.
-Nem bírom.-nyögtem ki de szinte alig lehetett hallani mert a zokogás miatt levegőt is alig kaptam. -Ez túl sok nekem Austin.-szálltam ki a kocsiból. De hiba volt. Egyből a lesi fotósok és a riporterek támadtak le. Mindenki kérdezte, hogy a bajom meg, hogy most mi is van köztünk Justinnal. ledermedtem majd Austin egy hirtelen mozdulattal kirántott a tömegből. Gyors besiettünk a házba.
-Jól vagy?-zárta be az ajtót.
-Igen.-szipogtam. Majd azt éreztem, hogy Austin szorosan átölel.
-Kérlek nyugodj meg.-simogatta a hátam majd a hajamba puszilt. Majd elengedtük egymást Austinnal.
-Szólj apának, hogy gyűlést tartunk mindenkit összehívunk.-sétáltam a konyhába.
-Ahogy akarod.-majd tárcsázni kezdte. -Azt mondta, hogy 15 perc múlva legyünk ott.-jött be a konyhába. -Miért akarsz nagy gyűlést tartani?-dőlt a pultnak.
-Majd megtudod.-készítettem egy teát magamnak.
-Nicole ugye nem akarsz butaságot csinálni?-jött mellém.
-Mindent a kezemben tartok.-kortyoltam italomba. -Elmentek az újságírók?-pillantottam rá.
-Ja szerencsére. De tuti, hogy már ma fent lesz a neten.-miután megittam a teám indultunk is. De előtteátöltöztem. Miután sikeresen felöltöztem a főhadi szállásra mentünk. Amikor betoppantunk minden szempár minket nézett.
*Justin szemszöge*
Épp végeztem a csajjal amikor megcsörrent a telefonom. Ryan volt az.
-Csá!-szóltam bele.
-Nagy gyűlés lesz szóval kapkod magad.-majd ki is nyomta. Szuper megforgattam a szemeimet és telefonomat nadrágomba csúsztattam.
-Mi az bro?-gyújtott rá Lil.
-Gyűlés lesz.-túrtam hajamba.
-Ohh az jó akkor menjünk. Ott lesz a kislány is?-szívta cigijét.
-Fogalmam sincs.-vágtam rá. Majd gyors elszívta és már indultunk. Mire odaértünk szinte mindenki ott volt aki ebbe a körzetbe tartozik. Chaz barátaim is itt voltak. Meg természetesen Nicole apja is. Inkább meghúztam magam a tömegben. Hirtelen Nicolek toppantak be. Valami eszméletlen szexi ruha volt rajta.
-Ez az a kis csaj?-súgta oda nekem Twist barátom.
-Ja.-suttogtam.
-Ez egy bomba csaj tesó.-majd elhallgatott.
-Nos azért hívtam össze a gyűlést mivel igen fontos bejelenteni valóm van. Nicole lányom csatlakozik a csapatunkhoz.-ezen nem lepődtem meg. -Szóval ő lesz az aki megkapja a helyem.-mi a szar?! De eddig úgy volt, hogy én kapom meg! Hát ez kurvára nem jó! Morogtam ég magamban egy sort majd lenyugodtam. -Szóval ő is olyan tiszteletet érdemel mint én! Csak, hogy tisztázzunk senki nem kezd ki vele meg semmi.-persze majd talán azt is ő mondja meg, hogy mikor és hol dughatom meg. -A segítőt pedig Nicole választja ki, hogy kit szeretne maga mellé.-na tuti, hogy Mahonet választja. Majd elkezdett körbe sétálni és mindenkit jól szemügyre vett. Én pedig a szép kis fenekét vettem.
-Bárkit választhatok?-fordult apja felé. Ő csak bólintott. Majd pedig elhaladt mellettem és ujját végig húzta a mellkasomon. -Akit választani akarok az Austin.-fordult felém. Mi a fasz?! Így tuti, hogy rámozdul kitudja, hogy amikor reggel berontottam mit csináltak. -De egy valamit szeretnék tisztázni mindenkivel!-szólalt fel. Hallgatlak szivi. ,,Justin baby ugye tudod, hogy mindent hallok ami a kis elvetemült fejedben lejátszódik. Szóval ha lehet türtőztesd magad! Köszönöm! Ja és tudom, hogy szexi vagyok ebbe a ruhába!" Mi ezt, hogy a szarba csinálta? -Na szóval miután véget ért a kiképzésem először apuval fogom irányítani ezt a helyet. De nem itt hanem Los Angelesből. Mivel ott van a maffia csomópontja. Szóval nekem is ugyanúgy kell jelentenetek, hogy mi is történik mint apunak. Csak ennyit akartam.-húzta mosolyra a száját. Mi Los Angelesbe megy? De végül is a turné miatt nem is lenne rá időm. A nyár végén megint mehetek mindenhova. De próbálom, hogy többször legyek Los Angeles közelében. De még van időm.
-Szóval most ti elmehettek a dolgotokra Justin,Ryan,Chaz és Austin ti itt maradtok.-amíg a többiek kimentek addig mi összeültünk. -Szóval ha már itt tartunk neki is állhatunk. -Justin vezesd körbe Nicolet.-bólintottam és felálltunk. Ryanék ott maradtak gondolom jön valami árú.
-Na szóval akkor én leszek a kísérőd.-mentünk a folyóson.
-Ja.-hangja rideg volt.
-Ahol előbb voltunk az a nagy gyűlési terem. Itt a folyosó végén pedig van az a hely ahol megtudjuk, hogy mikor jön árú és honnan is pontosan.-haladtunk tovább majd a liftnél megálltunk. Megnyomtam a gombot és vártuk, hogy megjöjjön. Még rám sem pillantott semmi teljesen úgy kezelt mint egy idegent ami kezdett zavarni. Beszálltunk megnyomtam a 2 gombot. Mikor felértünk a második emeltre ott is végig mutogattam, hogy mi hol van. Ez itt a fegyver tár.-nyitottam ki a szobát. Nicole kezdett örülni. Majd pedig besétált.
-Kedvemre való ez a hely.-fogott meg egy pisztolyt. -Szeretnék lőni.-fordult felém.
-Válasz egy pisztolyt és viszlek a lőtérre.-gondosan körbe nézett és minden pisztolyt jól szemügyre vett.
-Örülnék ha nem a seggemet bámulnád.-morogta. Majd felkapott egy pisztolyt.
-Na választottál?-kérdeztem unottan.
-Ja ezt akarom.-mutatott fel egy Desert Eagle. Szeretem én is azt a fajta fegyvereket.
-Én mondjuk egy könnyebbel kezdeném.-vakartam meg a tarkóm.
-Ne akarj kioktatni-közölte velem flegmán.
-De ha beakarsz illeszkedni.-röhögtem fel.
-Dögölj meg.-motyogta.
-Hogy mondod?-sétáltam hozzá közelebb.
-Úgy, hogy dögölj meg! Betűzzem is le?-igen kinyílt a szája.
-Na ide figyelj.-kaptam el csuklóját.
-Eressz el.-mondta idegesen.
-Csak nem félsz?-húztam fel a szemöldököm.
-Tőled?! Ugyan nem nevettess.-nevetett fel erőltetetten.
-Nem hinném.-rántottam közel magamhoz. Ajkaink pár centire voltak egymástól. Megszeppent nagyon mintha levegőt sem vett volna.
-Justin.-suttogta. -Eressz le.-próbálta magát ellökni de nem hagytam.
-Nicole...-nézett szemeimbe. -Meddig játszod a sértődötted?-leheltem a szavakat ajkaira.
-Örökre! Te komolyan mit vársz azok után amit ma reggel meg tegnap csináltál? Még szép, hogy így bánok veled.-lökött el magától.
-Mi milyen tegnapról beszélsz?-vágtam értetlen fejet.
-Nem csodálkozom, hogy nem emlékszel semmire hiszen úgy be voltál lőve. Gondolkozz el egy kicsit és talán észbe kapsz. Tudod most jöttem rá, hogy milyen is vagy valójában. Egy kétszínű nyomorék vagy!-hajolt közel, hogy minden egy szavát jól halljam. Még mindig nem tudom, hogy mi történt tegnap. Mi megbántottam vagy olyat mondtam neki? Komolyan nem értem.
-Miért mit tettem?-szólaltam fel.
-Te most... tudod mit? Ne firtassuk a múltat csak azért választottalak mert jó vagy és szeretnék én kiváló lenni. Szóval menjünk ki arra a kurva lőtérre és végre kezdjük el a dolgokat.-ment ki a szobából. A rohadt életbe! Felkaptam pár lőszert és utána mentem. Lementünk a térre.
-Ott a tábla és próbáld a piros pontokat célozni.-léptem hátrébb. Kezébe vette a pisztolyt meg célba vette. Vártam mikor sül el de várhattam. Ott állt és csak tartotta a pisztolyt. Majd azt vettem észre, hogy a szeméből egy apró könny szalad ki. -Mi van Moor? Tán félsz? A nagy maffiázzó lánya nem képes elsütni egy pisztolyt? Azt hittem, hogy ennél többre vagy képes! De úgy látszik, hogy elcseszted nem vagy képes rá!-mordultam rá. Tudtam, hogy ha piszkálom felhúzza magát és csak azért is megakarja csinálni. Majd hallottam ahogy több lövést is lead. Oh elég jól célozz a cica. De azért még gyakorolnia kell. -Nehéz volt meghúzni azt a szaros ravaszt?-sétáltam mellé. Könnyes tekintetét rám emelte. Valami nyomhatta a lelkét. -Baj van?-kérdeztem visszafojtott hangon. -Nicole.-akartam hozzá érni de elhúzta a karját.-Ne érj hozzám.-szipogta majd letörölte a könnyeket.
-Elmondanád mi a fasz bajod van?!-keltem ki magamból teljesen. Mert olyannyira felhúzott ezzel a ne érj hozzám dumájával, hogy a falra mászok tőle.
-Az bazdmeg, hogy tegnap a születésnapomon olyannyira leittad és bedrogoztad magad, hogy elhurcoltál és megerőszakoltál!-sírta el magát. Én csak figyeltem és egy nagyot nyeltem. Egy árva szót nem tudtam kinyögni a számon.
*Nicole szemszöge*
Ott állt és egy rohadt szót nem mondott. Épp elindultam amikor az ajtóban hallottam, hogy motyog valamit.
-Sajnálom.-álltam meg. Megfordultam és még mindig ott állt lehajtott fejjel. Majd lassan felém fordult.
-Sajnálhatod is. Mert eddig soha nem gyűlöltelek annyira mint most.-kezeimet ökölbe szorítottam és próbáltam nem felzokogni de éreztem, hogy könnyek folynak végig az arcomon. -De tudod az egészben a durva az, hogy volt egy pont ahol még magamnak is nehezen de bevallottam, hogy érzek valamit irántad. De ez szerte foszlott tegnap akkor.-hagytam ott. Sírva futottam valahova a könnyeim miatt alig láttam majd beleütköztem valamibe inkább valakibe. -Benjamin.-suttogtam nevét.
-Nicole.-nézett szemeimbe és hirtelen megöleltem és zokogni kezdtem. Éreztem ahogy karjaival körül fon. Jólesett, hogy érezhetem őt. -Nyugodj meg kérlek.-suttogta a szavakat majd hajamba puszilt. Majd lassan elváltunk egymástól. -Mi történt?-vette elő nekem egy zsepit majd kifújtam az orrom. Nagyot nyeltem.
-Tegnap...-akadt meg a hangom.
-Ha nem akarsz nem kell beszélned róla.-karolt át.
-Justin... Olyat tett...-csordult ki még egy csepp a szememből. Nem szólt ő se semmit. -De ezt valahogy kiheverem de azt már nem, hogy akit teljes szívemből szeretek egy másik lánnyal van.-néztem szemeibe amik mindig olyan gyönyörűen csillognak. Majd tekintetét lesütötte. -Benjamin egy kérdésemre válaszolj.-itt újra rám nézett. -Szeretsz még vagy elfejtettél?-lettem ideges. Nem mondott semmit. Mi van mindenki némasági fogadalmat kötött?! -Rendben elfogadom. Nehéz de beletörődök. De azért remélem, hogy barátok lehetünk.-nyújtottam a kezem amit meg is fogott. Képtelen voltam azt elfogadni, hogy barátok leszünk. -Remélem a kapcsolatotok sikerül Ludmillával.-próbáltam magabiztos lenni. Majd ott hagytam őt. Elindultam Austint megkeresni. De most még jobban összetörtem. Nem szeret... Elfelejtett... Csak sétáltam és mentem meg mentem míg egy ajtó előtt találtam magam. Megfogtam a kilincset és lenyomtam. Az iroda volt az. Apu
irodája. Azt kell tudni, hogy itt minden olyan régi stílusú. Amit én tökre bírok. Fogtam magam és beleültem apu székébe. Egy könyv volt nyitva. Nem is könyve hanem fotó album. Az én gyermekkori albumom. Jajj istenem milyen kicsi voltam. Ábrándozásomat az ajtó nyitódása zavarta meg.-Benjamin?!-néztem rá furán.
-Te?-mutatott rám és becsukta az ajtót.
-Nekem szabad ide bejönnöm nekem mindenhez jogom van.-mosolyogtam győzedelem ittasan.
-Jól van. Csak papírokat hoztam az árú szállítmányról.-rakta le az imént említett tárgyat. Kezembe vettem és elemezni kezdtem. -Nem hiszem, hogy kiigazodsz rajta.-nevetett fel.
-Akkor segítesz?-néztem fel rá. Bólintott majd mellém jött.
-Na itt láthatod a szállítmány számát 6699. Ez minden drog szállítmány száma. Tudod minden anyagnak más száma van amit meg kell majd tanulnod.-magyarázta.
-Vagyis a 6699 az csak drogot jelent és azon belül még vannak számok mint pl, hogy a kokain az 6699 412?-kérdeztem.
-Igen. Csak jelen esetben a kokain száma 6699 523.-mosolygott.
-Felírod nekem ezeket a számokat egy papírra?-vettem elő neki író eszközt meg papírt.
-Persze.-és elkezdte írni. Én pedig néztem ahogy nekem ír.
-Köszönöm, hogy segítesz.-motyogtam.
-Semmiség remélem Austin nem fog megharagudni.-írta tovább.
-Biztos, hogy nem. Már voltam kint lőni is.-piszkáltam a lámpát.
-Tényleg? És milyen.-nézett fel rám.
-Nem rossz csak egy kicsit ijesztő.-dőltem hátra a székben.
-Majd megszokod. Akkor ahhoz mit fogsz szólni mikor ölnöd kell?-írta tovább.
-Ott még nem tartunk.-húztam mosolyra a számat.
-Tessék.-rakta le a tollat és átnyújtotta a papírt.
-Köszi. Akkor már a többit is elmagyarázod?-néztem rá kutyus szemekkel.
-Csak mert ilyen szépen kérted.-húzott mellém egy széket. -Na akkor megvannak a szállítmány számok. A helyszín is ott van mint láthatod meg a rendelő neve is. Itt ez esetben a börtönbe kell csempészni és egy tégla van ott aki odaadja az anyagot a rendelőknek. Itt pedig az, hogy mennyi pénzt kapsz. Itt pedig a raktár szám található. Tudod az alak sorban vannak raktáron az anyagok és minden ajtónak külön száma van. Először van a raktár szám és a drogszám.-ekkor egy kicsit kiakadtam.
-Jézusom mennyi számot kell tudnom. De ha már itt vagy és segítesz akkor lennél olyan aranyos és cuki, hogy leírod nekem?-mosolyogtam felé.
-Jó legyen.-vette a kezébe a tollat ismét. Nekem pedig lesz időm nézni. Istenem azok a gyönyörű szép kék szemeit soha nem tudom megunni. -Kész vagyok fordul hirtelen felém és ajkaink csak pár centire voltak egymástól. Mind a tetten a másik tekintetét néztük. Úgy megcsókolnám istenem. Olyan rég éreztem már a csókja ízét. Majd lassan közeledni kezdett istenem! Amíg ajkaink össze nem értek. Kezeimet nyakába fontam ő pedig derekamra. Nem bírtam elengedni. Nem azt nem bírnám ki. Beletúrtam tökéletes hajába míg egy kezét felvezette arcomhoz. Még mindig egymás ajkain csüngtünk. De levegőhiány miatt el kellett válnunk.
-Benjamin.-suttogtam ajkába. Megsimogatta az arcomat.
-Nicole nem lehetne szabad.-nézett szemeimbe.
-Miért?
-Mert ez nem helyes. Nekem nem szabadna velem lenned.-húzódott el.
-De Benjamin mind a ketten szeretjük egymást.-fogtam meg a kezét.
-Sajnos ez a szerelem nem érvényesülhet.-kulcsoltuk össze ujjainkat.
-Benjamin én szeretlek és érted képes vagyok bármilyen áldozatot hozni.-szorongatta kezemet.
-Elhiszem. De akkor is sajnos ez nem fog összejönni. Nicole valaki mindig közbe lép és tönkre tesz mindent.-szegezte tekintetét a padlóra.
-Most Bieberre célzol?
-Igen. De Austin is most képbe jött.-emelte tekintetét rám. Ekkor megint nyitódott az ajtó.
-Talán megzavartam valamit?-kérdezte gúnyos hangsúllyal Bieber. Hallgattunk. -Nicole szívem Austin drága keres. Gondoltam biztos itt leszel és látod milyen jól ismerlek.-úgy nézett Benjaminra, hogy ha tekintettel ölni lehetne akkor már rég halott lenne.
-Megyek.-keltem fel és ezzel el kellett engednem Benjamin kezét is. Felkaptam a papírokat amit Benjamin írt nekem. -Köszi a segítséget de, hogy fokozzam Bieber dühöt oda mentem Benjaminhoz és egy puszit nyomtam az arcára. Biztos voltam benne, hogy mindjárt szét veti a düh. Benjamin megfogta egy pillanatra a kezem ami azt jelenti, hogy vette a lapot. Majd kisétáltam. -Justin.-szóltam utána mert tudtam, hogy neki akar menni Benjaminnak. -Neked is húzás van!-intettem. Mire dühöngve eliramlott. -Hülye strici.-motyogtam. Szépen elsétáltam a nagy gyűlési terembe. -Austin?-nyitottam be.
-Ohh szia Nicole épp kerestelek.-emelte rám tekintetét.
-Apu irodájában voltam és épp egy kis segítséget kaptam. Vagyis inkább tanulni valónak nevezném.-emeltem fel a lapokat.
-Mi az?-adtam oda neki a lapokat. -Honnan vannak ezek?-nézte végig.
-Mondtam, hogy kaptam segítséget.-mosolyogtam. -Remélem nem haragszol.--mentem mellé.
-Dehogyis.-mosolygott. -Na akkor kezdhetjük?-dörzsölte össze tenyerét.
-Igen.-ujjongtam.
*Justin szemszöge*
Hülye liba mégis mit képzel ez magáról?! Megérdemelte, hogy tegnap megbasztam. Szívem szerint újra megtenném. Legalább befogja a pofáját és nem hordja fenn annyira az orrát. De most úgy is nagyképű lesz csak azért mert ő lesz a maffia feje. De úgysem fog neki menni. Ahhoz nem elég erős. Könnyen összeomlik. Amúgy én lettem volna de mivel én szupersztár vagyok nem lenne rá időm. Úgyis most be kell mennem studiózni. Szóval bepattantam a kocsimba és irány a kedvenc helyem. Amikor beértem drága menedzserem fogadott.
-Csá Scot!-pacsiztam vele.
-Mizu Bieber??-rendezgette a kottákat.
-Semmi különös.-dőltem le a kanapéra.
-Ja és mi van Nicole Moorral? A jelenlegi csajoddal?-kezdte a piszkálódást. Ekkor ugrott be egy fantasztikus bosszú. Ohh Nicole drága visszafogod sírni még ezt!
-Hát Scooter...
