8. rész Párizs!

Reggel, amikor felkeltem akkor még Justin aludt. Nem akartam felkelteni, mert olyan cukin szundikált.

Halkan kimásztam az ágyból készítettem reggelit majd ruhákkal együtt a fürdőbe mentem. Közben pedig levettem a rögzítőt mert tegnap hallottam, hogy már lelehet venni. Amikor lezuhanyoztam és kiszálltam akkor Justint pillantottam meg. Akkorát sikítottam, hogy szerintem az egész fedélzet hallotta. Szerencsére mindig, amikor kiszállok, akkor magamra tekerek egy törölközőt.

-Te meg mi a jó istent keresel itt? Tudod ez a saját magán szférám! Most azonnal takaródj ki!-tuszkoltam ki az ajtón.

-Befejezted?-kérdezte.

-Majd ha kimentél és engedsz felöltözni. Menj enni ott az asztalon a kaja.-csuktam be az ajtót előtte. Na, végre kiment. Felöltöztem kisminkeltem magam megfésülködtem majd

kimentem.

-Végre végeztél.-feküdt unottan az ágyon.

-Nő vagyok. Nem pasi.-néztem rá flegmán.

-Jól van na.-vágott hozzám egy párnát.

-Na ez mi volt?-förmedtem rá.

-Mi lett volna. Amúgy mit csináljunk?-kérdezte.

-Én már tudom.-vágtam hozzá egy másik párnát.

-Te akartad.-és elkezdtünk párna csatázni. Szuper volt. Komolyan Justin annyira élvezte, meg a párnák mivel tollpárnák voltak szóval mindenütt tollacskák voltak. A végén már úgy nézett ki mint egy csirke. Amikor abba hagytuk akkor én belevetettem magam a toll kupacba. Iszonyatosan jó érzés volt. Mindenhol apró tollpihék szállingóztak. 

-Össze kéne takarítani?-nézett rám.

-Megcsinálod helyettem?-néztem rá kutyus szemekkel.
-Nem.-vágta rá.
-Kösz. Szép kis barát vagy mit ne mondjak.-háborodtam fel.
-Szóval a barátod vagyok. Akkor kérek egy csókot.-húzott magához.
-Justin.-szórtam meg tollakkal.
-Igen.-és tüsszentett egy nagyot. Olyan cuki volt. Ekkor nyomtam egy puszit az arcára.
-Csak puszit kapok?-kérdezte.
-Ha kitakarítasz kapsz többet.-nevettem el magam. Justin erre a mondatomra elkezdte összeszedegetni a tollakat. Én addig az ágyra huppantam. Lecsuktam a szemem és egy kicsit pihentem. Pár perc múlva arra ébredek, hogy Justin az arcomat simogatja.
-Végeztem.-mosolygott. Erre egy puszit nyomtam a szájára.
-Tessék ahogy ígértem-dőltem vissza.
-Csak ennyi?-szomorkodott el.
-Igen. Nem megyünk el valahova? Unatkozok.-keltem fel.
-Hova akarsz menni?-nézett rám.
-Nem tudom. Nincs valami ötleted?
-Mintha azt hallottam volna, hogy ma délután megállunk egy városban. De nem biztos.-mondta.
-Komolyan hol állunk meg? Párizsban? Bár most fogalmam sincs, hogy hol vagyunk vagyis, hogy merre mentünk eddig.-csillant fel a remény a szemeben, hogy az álom városomban fogunk megállni.
-Várj kiderítem.-elővette a telefonját és pötyögött rajta egy kicsit, majd tárcsázott valakit és pár perc múlva lerakta.
-Na?-néztem tágra nyílt szemekkel.
-Elmondom ha adsz egy csókot.-csücsörített. Én erre egy párnával arcon nyomtam.
-Tessék megkaptad a párnától.-röhögtem el magam.
-Ezt most visszakapod.-és elkezdett csikizni.
-Ne! Ne! Segítség! Hagyd abba! Ááá!-sikoltoztam. Erre a szobába berontott Ross. Nagyon szupi volt mi Justinnal ott feküdtünk az ágyon ő meg az ajtóban állt tágra nyílt szemekkel.
-Ross. Te meg mit keresel itt?-kérdeztem.
-Hát kiáltozást hallottam.-felelte.
-Ne aggódj nincs semmibajom csak szórakoztunk Justinnal.-magyaráztam.
-Jó akkor én megyek nem zavarok tovább.-mutatott az ajtaja felé.
-Jó. Akkor majd este beszélünk. Szia!-becsukta az ajtót.
-Justin többet ne csikizz meg.-néztem rá.
-Jól van na. Te meg az arcomba nyomtad a párnát.-nevetett fel.
-Na akkor elmondod, hogy hova megyünk?-néztem rá nagy szemekkel.
-Egy csókért talán de többért biztos.-nevetett kajánul.
-Jó de csak azért mert egyrészt szeretlek másrészt meg megakarom tudni, hogy hova megyünk mert nem birok addig várni.-szorítottam magamhoz egy párnát. Majd adtam neki egy hosszú csókot.
-Most már megmondom. Párizsba megyünk.-erre elkezdtem visongani mint valami örült és átöleltem Justin.
-Ez most komoly? Nem akarom elhinni.-ugrándoztam az ágyon.
-Nyugi! Nicole nyugi!-rántott az ágyra vissza, hogy hagyjam abba az ugrálás.
-De akkor is nem hiszem el, hogy tényleg Párizsba utazunk. Érted mindig is elakartam jutni oda és végre most eljutok. Meg persze ahova még húz a szívem az Koppenhága. Nem tudom de oda is mindig elakartam jutni. Mintha valaki lenne ott aki nagyon fontos nekem. Megkérdeztem a szüleimet de nem élnek ott rokonaink. A családunkból senki sem tartozik oda.-magyaráztam Justinnak.
-Ha véget ér ez a suli akkor ígérem, hogy elviszlek Koppenhágába.-fogta meg a kezemet.
-Komolyan?-öleltem magamhoz.
-Természetesen.-viszonozta.
-Köszönöm.-suttogtam.
-Na de valami kis francia ruhát fel kéne vennem ha már egyszer Franciaországba megyünk.-ugrottam a szekrényem elé és tártam ki az ajtaját.
-Ez most komoly?-mondta nyöszörögve.
-A helyet, hogy itt nyafogsz inkább segíts ruhát választani.-húztam ki az ágyból. De nem bírtam megmozdítani. Hiába mindent csináltam, húztam a karját majd a lábát, próbáltam letolni de semmi. Ekkor beugrott. Megfogtam a fülét és húzni kezdtem.
Áú! Áú! Áú!-kelt fel gyorsan és a szerkény elé húztam.
-Na most figyelsz?-néztem rá.
-Igen.-mondta duzzogva és a fülét simogatta.
-Na akkor szóval mit vegyek fel?-tártam szét a karjaimat. Justin végignézte a ruháimat és 5 perc után

kiválasztott egy ruha összeállítást és a kezembe nyomta majd a fürdőbe tuszkolt.
-Addig ki ne gyere míg fel nem vetted!-csapta be az ajtót. Megnéztem, hogy Justin mit választott. Elég aranyos volt de nem volt franciás de mindegy ő választotta és egész jó ízlése van. Felkaptam magamra és kisminkeltem magam majd fújtam magamra egy kis parfümöt a kedvencemet. Paco Rabanne parfümét imádom ezt az illatot olyan finom és kellemes. Kimentem és forogtam egyet és ránéztem Justin tudjátok olyan nézéssel, hogy na milyen?
-Nagyon csinos vagy.-mosolygott.
-Köszönöm. De ezt csak is neked köszönhetem.-nyomtam egy puszit az arcára.
-Ugye milyen jó ízlésem van? Milyen finom illatod van.-hajolt a nyakamhoz.
-Köszönöm. De most menjünk a fedélzetre.-fogtam meg a kezét és elsétáltunk. Amikor odaértünk az összes Belieber minket bámult. Iszonyatosan kellemetlenül éreztem magam. Azok a szúrós tekintetek.
-Ne is törődj velük majd megszokják.-súgta a fülembe. Bólintottam egyet. Ekkor megérkezett egy olyan program szervezős emberke.
-Mindenki figyeljen! Mind tudjátok, hogy történelemből és földrajzból is elérkeztünk Franciaországhoz, és ennek érdekében a kapitány beleegyezésével elintéztem, hogy könnyebben és szórakoztatóbban tanuljunk ezért megállunk Párizsban. Úgy, hogy mindenki válasszon egy csoportpartnert.-mikor ezt kimondta az a nő mindenki Justint rohanta le. Mindenki azt akarta, hogy őt válassza. Justin pedig határozottan kijelentette, hogy engem választ. Haha azt benéztétek! Odajött hozzám és megfogta a kezemet.
-Köszönöm.-sutyorogtam.
-Ez nem ér mindig azzal az ízléstelen csajjal vagy!-kiabált ránk olyan flegmán az egyik csaj.
-Csak, hogy felvilágosítsalak róla képzeld ezt a ruha összeállítást Justin választotta.-léptem a lány elé. Nem válaszolt semmit csak elballagott a többivel. Utána mindenki kapott egy útikönyvet. Abba benne voltak, hogy hova megyünk miket kell majd csinálnunk stb. Utána leültünk beszélgettünk egymással majd összehívtak mindenkit mert leszállunk a hajóról. Végre! Justin megfogta a kezemet.
-Maradj mellettem Párizs nagy város és ha eltévedsz nehezen fogsz boldogulni.-suttogta.
-Kösz a biztatást.-motyogtam. Az idegen vezető nő elmagyarázta a szabályokat meg, hogy mindig maradjunk együtt.Végre amikor befejezte a dumálást akkor elindultunk. Először a Notre Dame-mi tornyot

néztük meg. Egyszerűen fantasztikus látvány volt. Ez a gótikus templom nemcsak kívülről hanem belülről is csodálatos volt. A többiek nem nagyon élvezték számukra egy átlagos építmény volt. De mint én aki imádja a művészetet valóságos álom volt látni.
-Ugye milyen káprázatos?-kérdezte Justintól.
-Aha. Nagyon szép a díszítése.-mondta unottan.
-Most komolyan téged ennyire nem izgat?-háborodtam fel.
-Nicole. Engem egy ilyen annyira nem tud felizgatni. Értsd meg engem nem ilyenek érdekelnek.-vágta a fejemhez.
-Jó hagyjuk látszik, hogy nem egyforma ízlésünk van.-keseredtem el. Mert fájt amit Justin mondott. Utána ott hagytam és a többiekhez odamentem. Justin utánam jött. Megfogta a kezemet és odébb rántott.
-Most haragszol rám?-húzta fel a szemöldökét.
-Nem.-dünnyögtem.
-Ne hazudj. Látom az arcodon.-vágta rá.
-Menjünk. A többiek is mennek nincs kedvem  lemaradni.-rántottam ki a kezemet a fogásából. Justin jött utánam. Amikor befejeztük a Notre Dame nézését utána a Versailles-i Kastélyt néztük meg. Azt is imádom

olyan csodaszép. Nem érdekel ha Justint nem érdekli az a lényeg, hogy én itt vagyok és, hogy láthatom ezeket. Amikor megnéztük a kastélyt mert nem jártuk végig az egy kicsit hosszú lett volna meg akkor több mint egy napot sétálhatnánk. Hatalmas nagy ez az építmény és nagyon gazdag a díszítése. Nekem nagyon tetszett. Justint elveszettem én mindig a csoporttal haladtam. Biztos valamelyik csajjal cseveg. Vagy többel. Ezután pedig a kedvencemet néztük meg az Eiffel-tornyot. Ez Párizs legszebb építménye, és a legromantikusabb. Amikor felértünk a tetejére Justin hátulról átölelt iszonyatosan jól esett. Azt hittem, hogy megharagudott rám. De nem. Hátrafordultam hozzá és egy csókot nyomtam a szájára nem is lehetne ennél romantikusabb két szerelmes ember csókolózik az Eiffel-torony tetején. Utána átöleltem.
-Hol voltál eddig?-kérdeztem.
-Hoztam neked valamit.-egy rózsát nyújtott át. Jaj, hogy egyem a kis szívét.
-Ezt komolyan nekem hoztad?-fogtam meg.
-Ki másnak. Csak neked csak most.-utána pedig megnéztük a kilátást valami fantasztikus volt. Beláttuk egész Párizst. Egy olyan jó egy fél óra múlva pedig visszamentünk a hajóra. Ajjh! Pedig úgy maradtam volna még bevásárolni sem álltunk meg. Visszaértünk mi Justinnal leléptünk nincs kedvem végig hallgatni az a nőt már így is sokat dumált ma. Elmentünk a szobájába. Ekkor eszembe jutott, hogy már csak két hét és vége a sulinak. De míg itt vagyok kihasználom. Justinnal elkezdtünk Just Dance 2014 játszani mivel megtaláltam a szobájában. A kis szemét nem is mondta, hogy van neki.
-Na figyelj kötünk egy fogadást?-kérdezte.
-Igen.-vágtam rá.
-Jó. Ha legalább 3-szor legyőzöl akkor kérhetsz bármit. De ha én nyerek akkor mondjunk. Mit is kérjek? Megvan. Majd a végén kiderül. Nem mondom meg.-rakta be a CD-t.
-Háromszor hülye vagy! Te napi szinten táncolsz a fellépések miatt. Nem lehetne kettő?-förmedtem rá.
-Jó akkor kettő. De egy puszit kérek.-húzott magához.
-Kezdődik.-indítottam el. Az első szám amire táncoltunk az Ariana Grande The Way. Nem volt nehéz a szám elég húzósak lettek a pontszámok. Az első kört én nyertem 1 ponttal. Justin teljesen kiakadt. Értitek 1 ponttal győztem le! A következő számot közösen választottuk Olly Murs Troublemaker. Amikor végeztünk a számmal azt hittem, hogy meghalok. Olyan gyorsan kellett mozogni Justin egész jól nyomta. Ezt a kört ő nyerte és nem egy ponttal hanem nagyon sokkal.
-Eddig döntetlen. A következő mindent visz.-válogatott számokat.
-Kösz a biztatást. De megfogom nyerni! Bármi áron!-szedtem össze magam.
-Na mi legyen?-kérdezte.
-Kesha C'mon?-néztem rá.
-Jó ha akarod.-indította el. Vettünk egy nagy levegőt és mind a ketten úgy táncoltunk mintha az életünk múlna rajta. Nem volt nehéz a szám de könnyű sem. Amikor a végén kidobta az eredményt nem néztem oda féltem, hogy Justin nyert.
-Nicole.-fogta meg a kezemet. Ekkor ránéztem és azt hittem, hogy hátast dobok.
-Döntetlen?! Ez most komoly?! Ilyen nincs!-dühödtem fel.
-Most akkor nyomunk még egyet?-kérdezte.
-Így is szét táncoltam magam. A semmiért.-vettem egy mély lélegzetet és benyomtam egy számot csak úgy. Christina Aguilera Feel This Moment számra táncoltunk. Kár volt azt választanom azt hittem, hogy nem kell annyit táncolni de rosszul hittem. Nem hiszitek, hogy ki nyert. Teljesen kiakadtam rajta.
-Mi ilyen nincs!-kaptam szívrohamot.
-Dehogyisnem! Én nyertem! Igen!-térdelt le a földre.
-Nem! Nem! Direkt csináltad!-vágtam le a hisztit.
-Nicole fogad el, hogy nyertem!-ölelt át.
-Csesszed meg!-böktem oldalba.
-Kösz. Na akkor ahogy fogadtunk teljesítened kell egy kívánságomat.-örvendezett.
-Mi az?-kérdeztem kétségbe esetten.
-Nem kell kétségbe esned. Nem olyat fogok kérni nyugodj meg.-nevette el magát.
-Jól van na. Én kinézem belőled.-mondtam.
-Igazán?-lépett oda hozzám és mélyen a szemembe nézett. Ekkor hallottam a gondolatit. Milyen piszkos fantáziája van ennek komolyan.
-Justin. Nem lehetne, hogy másra gondolsz? Tudod ez egy kicsit kínos nekem amikor ilyenekre gondolsz.-vetettem egy sunyi mosolyt.
-Nicole! Szállj ki a fejemből!-vörösödött el a feje.
-Jó bocsi meg egy kicsit halkabb is lehetne.-röhögtem.
-Nicole!-kezdett mérges lenni.
-Jó! Jó!-próbáltam a nevetést visszafojtani.
-Kérlek. Hagyd a gondolataimat.-hajolt közel hozzám.
-Rendben.-suttogtam.
-Köszönöm.-mondta halkan.
-Elárulod, hogy mit akarsz kérni?-kérdeztem.
-Ha annyira akarod. Azt akarom kérni, hogy...