22. rész Justinnak bejövök!

Sziasztok olvasók most egy darabig nem fogunk hallani se Benjaminról se Tobiasról. Így Benjamin szemszögéből sem fogok írni egy ideig. Majd idővel megtudjuk, hogy mi is történt valójában de annyit mondok, hogy Justin keze van a dologban.


De ekkor Justin megragadta karomat.
-Mégis hova készülsz?-kérdezte flegmán.
-Szerinted?!-téptem ki karomat szorításából. -Benjaminékhoz.-mentem ki a parkolóba. Justin követett majd leállított.
-Minek mész hozzájuk? Nem is akartak látni leszartak méghozzá jó magasról. És te még szerelmes vagy abba a gyerekbe. Nem látod, hogy játszott veled?-akadt ki.
-Ezt pont te mondod?!-kerekedtek el szemeim. -Pont te? Miért akkor te mit csináltál velem? Szerintem te meg se szólalj.-böktem meg mellhasát.
-Nicole gyere elviszlek.-fogta meg karomat. Hosszan gondolkodás után rávettem magamat és beszálltam a kocsijába. Nekem itt valami nagyon nem stimmel. Benjamin nem ilyen. Miért nem hoztam el magammal a telefonomat? De azt is nehezemre esik felfogni, hogy anorexiás lennék. Ez hülyeség hisz nem is vagyok sovány. Majd amíg így elmerengtem addig megérkeztünk. Kiszálltam és a bejárati ajtónál megálltam. Nem mentem be. Az álmom jutott eszembe. Szememből könny szaladt ki és hátat fordítva elindultam.
-Hova mész?-kapott utánam.
-Tudom, hogy ha bemegyek bántani fogsz.-mondtam már sírva.
-Nicole.-nézett mélyen szemembe. -Bántottalak én valaha?-kérdezte.
-Nem.suttogtam. Letörölte könnyeimet és tudtam, hogy csak azért ,,kedves" velem mert csak vigasztal. Ja csak neki nem ez a szándéka. Kiakarja használni az alkalmat, hogy én gyenge és törékeny vagyok. De most fel kell vennem a rossz Nicole szerepet. Nem leszek vele kegyes. Mindent visszakap minden egyes könnycseppet amit miatta hullajtottam. Először is el kell vele hitetnem, hogy oda vagyok érte. Talán nem hányom össze magam. Bementem a házba és ugyanabba a szobába és ekkor feltörtek az emlékek az álmommal kapcsolatosan. Még jobban sírtam. Kezeim remegtek és komolyan ordítottam. Majd a földre estem.
-Mi van?-jött be Justin.
-Mindennek te vagy az oka.-mondtam alig hallhatóan de úgy, hogy ő meghallja. Nem mondott semmit csak odajött hozzám és leguggolt mellém.
-Szét vagy esve pihenj egy kicsit és nyugodj meg.-karolt át. Ránéztem kisírt szemeimmel és bólintottam egyet. Még egy kicsit nézegettük egymást majd felállt és kiment. Ledőltem az ágyra és törtem a fejem, hogy hogyan tudnám kijátszani Justint. Először is keresnem kellett egy telefont. De sehol sem találtam. Majd megálltam Justin szobájának ajtaja előtt. Tudom tabu nekem az a szoba de úgy kutatgatnék ott. Tudjátok elég kíváncsi fajta vagyok. Szóval lenyomtam az ajtó kilincset és benyitottam. Azt hittem szív rohamot kapok Justin épp aludt. Csak mond, hogy nem hallotta meg hiszen tök halkan jöttem be. Majd megláttam az asztalán a telefonját. Bingó! Halkan odamentem és megfogtam és amikor az ajtó felé fordultam megragadta a karomat és az ágyba húzott. A hátamon feküdtem ő meg a fejem fölé hajolt.
-Nem meg mondtam cica, hogy a szobám és a cuccom tabu?-húzta fel a szemöldökét. Nem tudtam mit mondani. Csak néztem nagy barna szemeibe. Majd felkeltem és kimentem az ajtót pedig jól bevágtam.
-Hülye paraszt.-sziszegtem.
-Hogy mondod?-rántja ki az ajtót majd én pedig riadtan felsikoltok.
-Máskor ilyet ne csinálj!-nézek rá. Megforgatta szemeit majd becsapta az ajtót. Visszamentem a szobámba és gondoltam megfürdök. Bár az kockázatos mert bármikor rám törhet Justin. De szükségem volt egy kis fürdésre. Szóval fogtam magam és bevonultam. Megengedtem a vizet és amikor úgy ítéltem meg, hogy elég lesz akkor elzártam a csapot. Majd jó sok habfürdőt öntöttem bele. Szerintem több hab volt a kádba mint víz. Utána kikészítettem magamnak egy törölközőt és levettem magamról a ruháimat majd szépen összehajtogattam és félre raktam. A kádban úgy éreztem, hogy mindjárt meghalok. Meleg volt a víz és a sok hab. Lecsuktam szemeimet és hagytam, hogy a víz melege kényeztesse testemet. Majd ajtó nyitódásra láttam figyelmes egyből összegömbölyödtem.
-Kopogni nálad nem szokás?-förmedtem rá. Ő csak az ajtófélfának neki dőlve figyelte a reakciómat.
-Csak szólni akartam, hogy kész a kaja. Mivel enned kell.-váltott komolyra de az arcán ott volt az a kis mosoly.
-Majd eszek.-forgattam meg szemeimet.
-Abból nem lesz semmi.-közeledett felém.
-Ott állj meg!-parancsoltam rá.
-Nyugi.-emelte fel kezeit.
-Szerinted nyugodt vagyok? Itt vagyok anyaszült meztelenül és te meg itt vagy a fürdőben.-akadtam ki. Nagyon szégyenlős vagyok de ahhoz meg semmi kedvem, hogy Bieber végig nézzen a testemen. Majd elkezdett vetkőzni?! Úristen. Nem néztem oda hanem a kezemet a szemem elé raktam. Mond, hogy nem fog mellém beszállni? Na jó ezt nem kellett volna előre elkiabálnom. Ugyanis beszállt mellém. -Ugye ezt  te sem gondoltad komolyan?-néztem rá félve.
-Szórakozni akarok.-kacsintott. Jézusom. Csak nehogy hozzám érjen. Erre megfogta lábamat és magához húzta.
-Justin!-húztam el a lábamat.
-Nyugi.-vágta rá.
-Most szálljál ki!-még mindig féltem.
-Majd megyek nyugi.-ragadta meg karomat és az ölébe húzott. Szemeimet becsuktam. Mond, hogy ez csak egy álom  amiből bármikor felébredek. Érzetem ahogy izmos karjaival átkarolt és testünk egymáshoz ér. Nem mondom, hogy valami jó helyzetben voltam mivel egyikünkön sem volt ruha!
-Justin kérlek.-remegett meg hangom. Ránéztem és kezét arcomra rakta. Majd megcsókolt. Most kell elkezdenem a tervemet. Most vagy soha. Szóval most rossz leszek. Kijátszom azt, hogy Justinnak kellek. Viszonoztam csókját és kezét lejjebb kezdte csúsztattni amitől egy kicsit megremegett a testem. Beletúrtam hajába amitől még jobban beindult. Majd elváltak ajkaink és egy kívánatos mosolyt vetettem felé és hátat fordítva neki kiszálltam a kádból. A törölközőt magamra tekertem. Ruháimmal együtt elhagytam a fürdőt. Leültem az ágyra. Majd Justin is kijött egy törölközőben?!
-Mire vársz?-kérdezi.
-Arra, hogy elhagyd a szobát és nyugodtan feltudjak öltözni.-válaszoltam kérdésére.
-Minek? Azt hiszed nem láttam meztelen csajt?-jelent meg egy perverz mosoly az arcán.
-Na mars ki.-toltam ki de amikor az ajtóhoz értünk fordított és a falhoz nyomott. Lélegzetem megakadt. Csoda, hogy nem esett le rólam a törölköző na az nagyon ciki lett volna.
-Na játszunk egy kicsit?-kérdezte mosollyal az arcán és alsó ajkába harapott.
-Már játszottunk.-vágtam oda neki.
-De annyival nem érem be-hajolt közelebb és a nyakamra csókokat lehelt. Utána pedig számat célozta meg. Ti hát ez olyan szenvedéllyel csókolt, hogy azt hittem, hogy meghalok. Mi van ennyire ki van éheztetve ez a gyerek? Nem hiszem el, hogy tegnap nem volt neki adag adva. Majd belemarkolt fenekembe és ettől kicsit előbbre ugrottam és így még közelebb kerültünk egymáshoz. Testünk szó szerinte egymáshoz simult talán a kelleténél jobban. Egy kicsit eltoltam magamtól.
-Még mindig nem volt elég?-suttogtam.
-Veled nem érem be ennyivel.-tűrte el a hajamat és a szemembe nézett.
-Pedig muszáj lesz.-toltam el magamtól és ruhámért kaptam majd bevonultam a fürdőbe és felöltöztem. Megigazítottam a hajam és kimentem. Justin sehol. Végre egyedül. Azt hittem, hogy soha nem megy el. Én is úgy tönkre fogom tenni ahogy ő engem. Először elhitetem vele, hogy oda vagyok érte és majd amikor azt veszem észre, hogy ő szerelmes belém összetöröm a kis szívét. Ha ő olyan kemény csávó akkor nem fog neki fájni. Kimentem a szobámból és egy kis gyerekbe botlottam.
-Szia!-köszöntem neki.
-Szia!-vetett felém egy hatalmas nagy mosolyt.
-Nicole vagyok és te?-guggoltam le hozzá.
-Jaxon.-nyújtott kezet.
-Nagyon örülök Jaxon.-fogtam meg. -És te honnan csöppentél ide?-kérdeztem.
-Justin hozott el. Most vele leszek.-nézett körül.
-És miért hozott téged ide Justin?-nem értettem ezt az egészet.
-Mert Justin a bátyám és mivel nem tudunk olyan sokat együtt lenni hanem kevesebb időt ezért mindig elszokott hozni.-amikor kimondtam azt, hogy Justin a bátyám én ledöbbentem.
-És most őt keresed?-kérdeztem tőle már kezdett zsibbadni a lábam a guggolástól.
-Nem. Hanem téged.-bökött meg. -Azt mondta bátyó, hogy van egy vendége és, hogy szerinte nagyon jól kifogunk jönni.-fogta meg a kezemet. -Most pedig lemegyünk hozzá.-húzott maga után. Olyan kis aranyos. Megtudnám zabálni. Nem is tudom, hogy Jaxonnak hogyan lehet egy ilyen paraszt testvére. Majd pedig a nappaliba vezetett. -Nézd kit hoztam!-kiabált Justinnak.
-Látom összeismerkedtetek.-vette fel karjaiba Justin Jaxont.
-Igen.-jelent meg arcán megint az a széles mosoly.
-Jaxon most egy ideig itt lesz velünk.-közölte velem. -na mit akarsz csinálni? Elmenjünk valahova?-kérdezte Jaxontól. Mintha kicserélték volna komolyan. Egy teljesen más Justin Bieber állt itt a nappaliba.
-Menjünk ki a pályára! De Nicole is jöjjön velünk.-mutatott felém.
-Szerinted bírni fogja?-kérdezte nevetve.
-Nem tudom.-mosolygott. Olyan kis cukik így együtt.
-Várj milyen pályáról beszéltek?-eszméltem fel.
-Majd meglátod.-rakta le Justin Jaxont aki pedig hozzám szaladt.
-Gyere Nicole!-húzott maga után és elmentünk a ,,Pályára". A pálya alatt tudjátok mit értek? Az konkrétan egy gokard pálya volt. Justin normális a kisöccsét aki kb 9 éves engedi, hogy ilyennel játsszon?
-Nicole ne aggódj nem ilyet fogunk csinálni.-jött mögém Justin.
-Hanem?-fordultam felé.
-Olyat fogunk csinálni.-mutatott a paintball pályára.
-Ugye ezt nem gondolod, hogy én oda bemegyek?-mutattam magamra.
-Pedig jössz.-fogta meg a kezemet és elsétáltunk oda.
-Hol van Jaxon?-kérdeztem tőle mivel már egy jó ideje nem láttam.
-Már a pályán van.-közölte velem. Jó tudni. Amikor odaértünk Jaxon már nagyba lövöldözött. Justinnal felvettük a ruhát és kimentünk a terepre. Nem vagyok ebbe nagyon ismert szóval próba szerencse. Elbújtam és Justin pedig nem is tudtam, hogy hol vagyok és nem is látott szóval most lecsapok. Célba vettem és lőttem. Találat. Igen!
-Na most erre mit lépsz Bieber?-bújtam elő és a képébe vágtam.
-Azt, hogy mögötted.-mutatott a hátam mögé. Én erre megfordultam és Jaxon is célba vett és el is talált. Jól játszik nagyon a gyerek. Még vagy legalább játszottunk 10 menetet és megvertek. Szóval nagyon fel voltam dobódva.
-Most mit csinálunk Justin?-kérdezte Jaxon.
-Nem tudom, hogy Nicolenak ezek után mihez van kedve, hogy ennyiszer megvertük.-nevette el magát.
-Nagyon vicces.-dünnyögtem. -Ti csak nyugodtan szórakozzatok tovább én visszamegyek.-vagyis mentem volna ha Jaxon nem néz rám kutyus szemekkel.
-Nicole lécci-ragadta meg karomat.
-Jó.-mentem bele.
-Akkor most te döntsd el, hogy mit csinálunk.-vetette fel az ötletet.
-Ahhoz nem tudom, hogy Justinnak mennyi türelme van amit én akarok.-néztem felé.
-Hozzád nagy türelmem van.-kacsintott.
-Jó akkor most azt csináljuk amit én akarok de ahhoz vissza kell menni a házba.-majd szépen visszamentünk. -Van lapod és ceruzáid?-kérdeztem Justintól.
-Nekem csak egy ceruzám van ami neked bármikor rendelkezésedre áll.-vetett felém egy perverz mosolyt. Ekkor megböktem, hogy viselkedjen.
-De most komolyan nincsen grafit ceruzád és lapod?-néztem rá.
-Várj.-ment fel az emeletre és pár perc múlva visszatért a nemrég említettet tárgyakkal a kezében.
-Köszönöm.-vette el tőle. Leültünk és neki álltunk rajzolni Jaxon kiválóan elvolt míg én is. Nem tudom, hogy

honnan jött ez az ötlet, hogy ilyet rajzoljak.
-Oh nagyon szexuális.-mondta Justin.
-Mi te meg?-eszméltem fel.
-Ez mi akarunk lenni?-mutatta felém a lapot.
-Ezt csak úgy rajzoltam.-téptem ki kezéből.
-Jajj bátyó nem látod, hogy az te vagy Nicolelal.-vágta rá Jaxon. Justinnal összenéztünk. Na megvolt a nap égésem is.
-Gyere egy picit.-ragadta meg karomat és a konyhába ráncigált.
-Igen?-kérdeztem dünnyögve.
-Most komolyan érdekel az a rajzon mi vagyunk?-kérdezte a konyhapultnak neki dőlve.
-Mondtam, hogy azt csak rajzoltam.-vágtam rá.
-Aha persze.-jelent meg az arcán egy kaján vigyor.
-De mondom.-túrtam bele hajamba.
-De tényleg tök szexi.-vizsgálta a lapot.
-Te most elhoztad az engedélyem nélkül?-förmedtem rá.
-De hát most na.-vágta rá. -Megkapom?-kérdezte.
-Minek neked?-néztem rá értetlenkedve.
-Csak mert olyan jól nézek ki rajta.-nézett megint a rajzomra.
-Tied.-legyintettem majd visszamentem Jaxonhoz. De nem volt a helyén. -Jaxon?-kiabáltam. -Hol vagy?-járkáltam a nappaliba mint valami holtkóros.
-Itt vagyok.-ugrott elő nekem meg a szívem majd kiugrott a helyéről. -De amúgy tök jól tudsz rajzolni. A rajzod ahogy Justin mondta szexuális lett.-ekkor felröhögtem.
-Jaxon tudod mit jelent az, hogy szexuális?-néztem a szemébe.
-Nicole Justin felvilágosított mindenről. Tudom, hogy hogyan születik a kisbaba. Meg, hogy hogyan lesz az.-na jó most valaki pofozzon fel.
-Justin!-kiabáltam és a konyhába viharoztam.
-Mi van?-nyomkodta a telefonját.
-Te még is mivel tömöd tele egy kilenc éves gyerek fejét?-kértem számon.
-Mit mondott?-nézett rám és nagy levegőt vett.
-Azt, hogy konkrétan milyen szexuális a rajzom és megkérdeztem, hogy tudja, hogy mit jelent az, hogy szexuális és azt mondta, hogy ő azt is tudja, hogy hogyan jön a világra a baba meg, hogy hogyan fogam meg.-magyaráztam el.
-Az én testvérem.-nevette el magát. Ekkor felment bennem a pumpa és lekevertem neki egy pofont.
-Szégyen, hogy ilyeneket tudd. Az meg még nagyobb, hogy aki neki a példaképe akire felnézz és tiszteli a bátya ilyenekbe avatja be.-mondtam lesajnálóan és felmentem a szobámba. Leültem az ágyra és szomorú lettem. Honvágyam lett. Hiányzik Benjamin. Meg Tobias. Hiányoznak a velük töltött idők. De legfőképp Benjamin szerelme. Muszáj vele valahogy kapcsolatba lépnem. Justin tuti mondott nekik valamit. A gondolatmenetemből egy kopogás zökkentett ki.
-Bejöhetek?-kérdezte Justin.
-Nincs kedvem beszélgetni.-fordítottam neki hátat.
-Nicole. Sajnálom ami...-vágtam félbe.
-Engedj el.-nyögtem ki.
-Mi?-értetlenkedett.
-Engedj el. Tudom, hogy hazudsz a Benjaminnal kapcsolatos dologgal. Justin ha azt mondod, hogy nem akarnak látni akkor miért nem engeded, hogy beszéljek vele?-fordultam felé.
-Minek, hogy megbántson?-kaffogott.
-És az téged miért zavar?-húztam fel a szemöldököm. -Csak nem a kemény szívű Justin Biebernek fontos lettem?-mondtam nyávogós hangon.
-Nem. Te csak egy ribanc vagy! És az is maradsz! Soha nem leszel több egy rohadt kurvánál! Felfogtad? Különben is csak azért tartalak itt, hogy megfektesselek de tudod Nicole cica kezd fogyni a türelmem. Megvannak számlálva a napjaid!-ment ki a szobából. Rosszul estek a szavai. Itt az az Justin akit utálok. Három választás előtt állok. Első megszököm és elmegyek kitudja hova. Második belemegyek Justin játékába és lefekszem vele. Harmadik pedig, hogy megölöm magam. Nem tudom. A másodikba nem tudom magamat rávenni, hogy megtegyem. Még a gondolatától is irtózok. Ha akkor nem leszek rosszul akkor most nem itt lennék. Vissza akarok menni. Kezdtem el sírni. Az ágyon összegömbölyödve zokogtam. Előbb vagy utóbb összefogok törni. Muszáj volt írnom mivel nem volt itt a naplóm ezért keresgélni kezdtem valami papír és íróeszköz után. De találtam egy kis jegyzettömböt és tollat. ,,Kedves Naplóm! Megint Justinnál vagyok. Nyugtalan vagyok nagyon és félek. Fogalmam sincs, hogy mit tegyek. Próbálok minél határozottabb lenni és nyugodt. De ez az ember mellett ez lehetetlen! Még ha például pisilni akarok menni akkor is úgy kell elmennem, hogy ötször körbe nézek, hogy nincs-e itt valahol. Fürdés közben is rám tört és azt hittem, hogy ott szörnyet halok. De most komolyan milyen már az, hogy valaki holt nyugodtan fürdik és élvezkedik a vízben és rátörnek majd beszállnak mellé a kádba úgy, hogy nem is akarjuk majd elkezd csókolgatni. Hol élünk?! Túl sokat képzel ez magáról ez a paraszt! De most mivel itt van Jaxon egy kicsit visszafogom magamat. Meg mi az, hogy kell neki a szexuális vagyis szerinte szexuális rajzon? Mi van ennyire bele buzult magába?! Hát akkor vegye el magát istenem. Meg a kisöccsének olyanokat mond. Jó, hogy nem mondja el neki, hogy hogyan szokta meg dugni a ribancait. Meg egy kisgyereknek, hogy hogyan kell használni az óvszert. Komolyan ilyet. Tiszta szánalom. És még én legyek nyugodt és határozott ezek után. Jó, hogy nem álmomban erőszakol meg. Komolyan kész ez a pasi. Meg én vagyok kurva?! Basszus eddig csak egy pasival feküdtem le 2x. Ő meg már több mint 200 csajjal volt. Remélem éces lesz. Nem tudom, hogy miért de napról napra jobban fokozódik bennem a Justin iránt érzett gyűlöletem. Miért nem hagyja, hogy beszéljek Benjaminnal?" Itt nem bírtam tovább fojtatni. A tollat leraktam a a jegyzettömböt is. A szívem szakad meg mert belepusztulok a hiányába. Igent mert szeretem és fontos nekem. Nagyon szeretem. De Justin nem hagyja, hogy vele legyek. Az a célja, hogy előbb vele feküdjek le és utána Benjaminnal. De ez nem történhet meg mert így elveszítem Benjamint. Justin jött be a szobába. Egyből a jegyzettömböt elraktam még véletlenül sem találja meg.
-Megyünk enni-ragadta meg a karomat.
-De én nem fogok.-rántottam ki kezemet.
-De pedig fogsz ha nem akarsz meghalni.-mondta parancsolóan.
-Nekem úgyis mindegy. Hiszen fogva tartasz. Nem engeded, hogy azzal legyek akit szeretek.-dünnyögtem.
-Hiszen azzal vagy. Itt vagyok Nicole.-mondta nagyképűen.
-Hogy te mekkora egy paraszt vagy.-néztem rá szúrós tekintettel. -Nem is tudom, hogy hogyan vagy képes így élni. Tényleg azt akarod, hogy olyan szintre kerüljek lelkileg, hogy azt már nem bírom?-kérdeztem és közben forrt bennem a düh.
-Nem érdekel a drámád most pedig velem jössz és addig nem fogsz felkelni míg nem eszel.-ragadott meg és a vállára rakott. Hiába ellenkeztem nem ért semmit. Lerakott az asztalhoz ahol egy nagy tál spagetti várt. Jaxon már nagyba evett. Nem volt kedvem enni. Ha ránéztem a kajára hánynom kellett volna. Nincs semmi bajom a spagettivel de nem voltam éhes.
-Nicole miért nem eszel? Nagyon finom.-jelentette ki Jaxon.
-Nincs étvágyam ennyi.-kényszerítettem fel egy mosolyt az arcomra.
-Hát pedig addig nem fogsz felkelni míg meg nem etted.-fejezte be a kajálást Justin. Nem levegőt vettem és befaltam az egészet. Majd felkeltem és az emeletre vettem az irányt ahol pedig a fürdőbe ugyanis amit előbb betuszkoltam magamból kihánytam. Utána pedig jól kiöblítettem a számat. Kinyitottam az ajtót és Justinnal találtam magam szembe.
-Jaxon?-kérdeztem és még mindig a számban éreztem azt a förtelmes ízt.
-Fürdik utána meg megy aludni.-közölte velem és tekintete megakadt a számon. Szóval nála ez azt jelenti, hogy leakar kapni. Így is tett. Megragadott és ajakit az enyémre tapasztotta. Belemarkolt fenekembe és felkapott majd az ágyra rakott le. Amikor már a pólómat akarta levenni Jaxon toppant be.
-Jaxon?-löktem le magamról Justint aki szerencsésen a földre esett.
-Nem tudok aludni.-dörzsölte meg szemeit. -Itt aludhatok veletek?-bújt be az ágyba.
-Mivel már itt vagy öcskös.-kelt fel Justin és ő is helyet foglalt az ágyon.
-De Jaxon mi nem szoktunk együtt aludni a kis bátyáddal.-mutattam Justinra.
-Előttem nem kell titkolni.-suttogta majd lefeküdt. Justinnal a szélén feküdtünk és Jaxon meg középen. Amikor elaludt mi Justinnal fent voltunk és egymást nézegettük. Majd felkeltem az ágyból. Kimentem a szobából és utánam jött.
-Mi van?-kérdezte halkan.
-Kapok egy pólót?-néztem rá.
-Gyere.-fogta meg kezemet. Bementünk a szobájába és keresett nekem egy pólót. -Tessék.-dobta oda. Levettem a ruhámat vagyis csak fehérnemű volt rajtam de kár volt mert mielőtt belebújtam volna a ruhába aminek Justin illata volt letámadott. Egy perverz mosolyt vetett felém és nyakamra apró csókokat hintett.
-Justin neked ez, hogy nem tudok aludni ennyit jelent?-toppant be durcásan Jaxon. Justin csak sóhajtott. Úgy látszik Jaxon az én hősöm.
-Öcsi nem látod, hogy most van egy kis dolgom.-nézett feléje.
-Gyereket máskor is tudtok csinálni.-ragadta meg Justin karját és visszahúzta a szobámba. Hát nem semmi a gyerek bevallom. Belebújtam Justin pólójába és én is visszamentem vagy is mentem volna mert tudtam, hogy most tudok kutatgatni. Kinyitottam az egyik fiókot pisztoly,óvszer és anyag. Vagyis Justinól a szokásos. Majd papírokat találtam. Találtam egy dossziét amiben rólam voltak adatok. MI?! Utáne meg Benjamin, Tobias és Ross ilyen adatos mappáit is megtaláltam. Ez mindenkit lenyomozott?! Beteg ez az ember. Utána meg olyat találtam ami tökéletes fegyver. Emlékszetek Justin kis ,,nalpójára"? Na most azt szorongatom kezemben. Fogtam és távoztam vele majd eldugtam mert nem vihettem be a szobámba. Basszus a jegyzettömböm az ágyban rejtettem el. Gyors elraktam a könyvet és bementem. Justin feküdt az öccse mellett és nézte majd amikor benyitottam tekintete rám tapadt. Lefeküdtem az oldalamra és szerencsére azon az oldalon voltak a jegyzetem szóval megnyugodtam. Senki sem olvashatja el. Majd behunytam szemem és elaludtam. Éjszaka felébredtem. Egy kéz pihent a derekamon. Amikor megpillantottam a tetkókat tudtam, hogy Justin az. Megfordultam óvatosan és ő ébren volt. Nagyon közel voltunk egymáshoz. Szemeztünk egymással sokáig. Majd fogott és felkapott ölébe és halkan kivitt. Vagyis átmentünk a szobájába. Ott pedig szépen az ágyra rakott, majd pedig fölém hajolt és a nyakamat kezdte kényeztetni. Közben pedig olyanok szaladták át az agyán amin még jó magam is meglepődtem. ,,Vajon, hogyan tudnám igazán magamévá tenni? Hogyan tudnám teljesen magamba bolondítani? Hiszen nem is kell megerőltetnem magamat nagyon mert mind tudjuk, hogy odavan értem. Hiszen most is itt fekszik és engem kíván most simán lecsaphatok és akkor a kis hercege összetörne. De már így is padlót fogott aikor közöltem vele a hírt. És tiszta hülyék simán bevették." Mi ez most miről beszél?! Amikor feleszméltem azt vettem észre, hogy már nincs rajtam melltartó. Épp a pólómat akarta lehúzni amikor megfogtam kezét ezzel állj parancsoltam neki. Megállt és rám nézett. Nem értette a helyzetet.
-Válaszolj nekem őszintén.-nyeltem egy nagyot. -Mit mondtál Benjaminéknak?-amikor ezt mondtam mintha ideges lett volna. Oldalra ült.
-Nicole cica neked nem kell mindenről tudni.-kacsintott és kiment. Jól van na. Megkerestem a melltartómat és felvettem. Majd megnéztem még a lőtt sebemet már gyógyult de most eléggé sebes és csúnya volt. -Szép popsik.-jött be. Én egyből leengedtem a pólót mivel felhúztam, hogy megnézzem a sebemet. Odajött és felhúzta a pólómat és megnézte a sebemet ő is. Jéghideg kezével hozzáért amit bevallok nagyon jól esett. Majd megint távozott és valamivel a kezében visszatért. -Na feküdj le az ágyra.-nem értettem, hogy minek szóval úgy tettem ahogy mondta. Majd rájöttem, hogy amit behozott valami kenőcs volt. Amikor rákente felszisszentem. -Ja bocs elfelejtettem mondani, hogy fertőtlenítő krém ami mentás szóval csípni fog.-közölte ridegen. Végig azt néztem ahogy finom és lágy mozdulatokkal elkeni a sebemen a krémet. -Kész is.-rakta le a kenőcsöt a szekrényére. Még mindig nagyon csípet. -Csíp mi?-kacagott. Bólogattam majd fölém hajolt. -Akkor enyhítjük a fájdalmat.-majd ajkaimra tapadt. Egy kicsit ellöktem magamtól.
-Még a krém nem ivódott be.-suttogtam.
-Nem érdekel.-nyögte ki. Próbáltam eltolni de nem hagyta. Majd a végig pedig kapálóztam és lefogott. Tovább fojtatta én pedig sikítoztam és próbáltam ellenkezni de hiába. Fojtatta tovább. Hiába kiabálsz, hiába ellenkezel mert az ajtó mögül senki sem lát és nem hall. Most éreztem azt a mély pontot az életemben amit még soha. Amíg ő kiélvezett engem addig előttem lepergett az életem. A boldog és szép meg a rossz és szomorú idők is. Majd amikor végzett velem felállt még vetett rám egy szánalmas pillantást és felöltözött majd kiment. Én pedig ott feküdtem könnyes szemekkel az ágyban, amikor megszólalt a belső hangom. Nicole kelj fel. Nicole gyerünk kelj fel. Szedd össze magad. Képes vagy rá. Mert Nicole Morr nem egy egyszerű lány hiszen mindig mindent kibírtál és leküzdöttél. És most képes lennél feladni mindezt egy hülye seggfej miatt?! Kelj fel és szedd össze magad mert te egy harcos vagy. Küzdesz addig míg van remény! Most  belebotlottál egy csapdába de ez még az egyik a sok közül. Szóval kelj fel most és mutasd meg az igazi Nicole Moort! Felkeltem letöröltem a könnyeimet és felöltöztem. Igaza van a belső hangomnak. De most úgy láttam jól ha mindennek véget vetek. Kinyitottam az erkély ajtót és kiléptem a jéghideg kőre. A hajamba erős szél kapott. Az ég korom fekete volt de a csillagok csak ragyogtak rajta. A korláthoz léptem. Megemelkedtem és átemeltem először az egyik lábamat majd a másikat. A korláton ültem és amikor lelöktem volna magam két kezet éreztem a derekamon ami visszarántott.
-Neked teljesen elmentek otthonról?!-kiabált velem. Én nem szóltam semmit csak fogtam magam és bementem az erkélyről. -Nicole!-kiabált utánam. Ekkor ideges lettem.
-Mit akarsz?-förmedtem rá.
-Kérdeztem valamit.-vágott föl.
-És akkor mi van?-tártam szét karjaimat. -Jajj Justin Bieber kérdezett tőlem valamit oda ne fussak!-játszottam el a rajongót. -Na hagy békén.-mondtam egyhangúan. Majd mentem volna el de megragadott.
-Te velem ne beszélj így. Mégis kinek képzeled magad?! Egy senki vagy egy utolsó szajha. Szóval kussolsz.-sziszegte szavait a fogai közül ki. Megforgattam szemeimet. -Ja és csak, hogy tudd ez még csak, hogy is mondjam csak megkóstoltalak.-nyalta meg a száját. Majd leült az ágyra. Úgy éreztem magam mint egy rab. Mint a mesékben a várba zárt hercegnő, akit egy gonosz boszorkány tart fogva és majd jön a szőke herceg és kimenti a gonosz karmai közül és boldogan élnek míg meg nem halnak. Az én történetem egy kicsit át van írva. Addig okés, hogy én vagyok a hercegnő aki egy luxus házba be van zárva csak egy gonosz pedofil boszorkány tart fogva.
-Még meddig fogod nyomkodni azt a szar telefont?-kérdeztem flegmán.
-Közöd?-nézett rám és felhúzta a szemét.
-Én nem vagyok tovább itt tartózkodni.-akadtam ki és épp kiléptem volna az ajtón de egy gyors mozdulattal megragadott és becsapta az ajtót és neki nyomott.
-Nem mondtam, hogy elmehetsz.-hajolt közel a nyakamhoz.
-Ha megkaptál miért nem engedsz el? Miért nem vagy hajlandó elengedni?-remegett meg a hangom.
-Mert az enyém vagy hozzám tartozol, és utálom, hogy ami az enyém ahhoz más hozzáér.-csókolgatta a nyakamat.
-De megszereztél és mint a többi lányt engem is engedj el. Hiszen én is csak egy egy éjszakás kaland vagyok neked.-még mindig ott volt a félelem a hangomban.
-De te nem olyan vagy mint a többi lány.-nézett a szemembe.
-Igen mert egyik lányért sem küzdöttél ennyit mint értem.-jelent meg az arcomon egy győzedelmi mosoly.
-Hát igen. Mert...-vágtam közbe.
-Mert egyik lány sem volt ilyen kívánatos és egyik lány sem játszott így Justin Bieber szív húrjain.-vetettem azt a hamis szomorú mosolyt és kibújtam szorításából. Nem szólt semmit. Szóval játszottam tovább a játékomat. -Jajj Juju baby valld be, hogy eddig egy lány sem volt neked ilyen fontos és semelyik sem volt ilyen közel hozzád.-léptem elé és a szánk között pár miniméter volt. -Valld be, hogy belevésődtem a szívedbe.-húztam végig ajkaimat az övén. Már megakart csókolni amikor elfordultam és tovább mondtam.
-De most én is elmondok valamit. Te sem vagy számomra közömbös.-haraptam alsó ajkaimba. Majd nem bírt tovább uralkodni magán és magához ragadott és szenvedélyesen csókolt. A játékom csak arra ment ki, hogy megszerezzem a telefonját. Kezeimet lejjebb csúsztattam amikor hátsó sebébe nyúltam óvatosan és kiemeltem onnan. Amikor megvolt felkapott és az ágyra fektetett. A telefont pedig elejtettem. De természetesen megcsörrent. Egyből elhajolt és felvette. Majd kiment. A rohadt életbe! Felkeltem bementem Jaxonhoz és egy puszit nyomtam a fejére, kerestem halkan egy kis táskát és szerencsémre találtam is majd távoztam. Előkotortam Justin naplóját és felvettem a csukám majd visszamentem Justin szobájába. Egy kicsit keresgéltem majd mit találtam a telefonomat. Megnéztem 40 nem fogadott hívás és 10 üzenet. Az összes amikor megnéztem nem hittem a szememnek Ross volt az. Az utolsó üzit megnéztem. ,,Szeretlek és nagyon hiányzol!" A telefonomat is zsebre vágtam és elhagytam a házat. Futottam nehogy valaki meglásson és hirtelen egy kar ragadott be egy bokorba. Amikor megpillantottam a titokzatos embernek az arcát nem hittem magamnak.
-Ross?!-maradt tátva a szemem.
-Érted jöttem.-vetett felém egy mosolyt.
-Hiányoztál.-öleltem meg.
-Te is nagyon. De most gyere elmegyünk.-ragadta meg a karomat és fegyver kattanást hallottam mögöttem.
-Nem hiszem.-szólalt meg Bieber. -Nicole itt marad.-mondta parancsolóan.
-Nicole gyere.-húzott maga után de Justin megragadott és középen megálltam.
-Nicole hozzám tartozik.-mondta ki azt amit nem kellett volna.
-Mi? Te miről beszélsz? Nicole soha nem volt a tied és nem is lesz.-kapta fel a vizet.
-Dehogyisnem. Az enyém. Csak, hogy tudd az ex csajod kibaszott jó az ágyban.-jelent meg egy perverz mosoly az arcán.
-Nicole mond meg neki, hogy ne találjon  ki ilyen hülyeségeket.-nézett rám de én lehajtottam a fejem. -Mond, hogy nem álltál be a sorba?-sápadt el.
-Dehogyisnem.-húzott magához én pedig hagytam. Ránéztem Rossra és csalódás telepedett az arcára. -Szóval szöszikém mehetsz.-mutatott el a semmibe. Majd Justin bevitt a házba. Meglökött és a földre estem. -Te meg mégis mit képzelsz, hogy csak úgy fogod magad és elmész?!-kiabált velem majd felrángatott a földről. -Nem is tudom, hogy honnan vetted a bátorságot hozzá?! Mégis mit képzelsz magadról?!-kevert le egy pofont de egy olyan nagyot, hogy a földre zuhantam. Jött volna a következő de ekkor egy fiú toppant be és leállította Justint.
-Normális vagy haver?! Komolyan idáig süllyedtél, hogy egy lányt megversz?!-ordított az is. -Húzzál fel és hűtsd le magadat!-mutatott az emeletre. Justin felment és a fiú odajött és segített felkelni. -Minden rendben?-kérdezte.
-Igen.-nyögtem ki.
-Ryan vagyok.-nyújtott kezet. -Te meg biztos Nicole. Gyere ülj le.-kísért a kanapéhoz.
-Köszönöm.-még mindig nagyon fájt az arcom.
-Nem fáj valamid?-érintette meg a kezemet és felszisszentem. Tudjátok amikor Justin erőszakoskodott velem akkor nagyon megszorított a kezemet és most van ott egy nagy lila folt. Meg a nyakamon is van bár zúzódás. Feljebb húzta a pólóm ujját és meglátta. De egyből le is rántottam.
-Én most megyek.-álltam fel. -Köszönöm, hogy megvédtél.-de megállított.
-Várj! Nem ajánlatos még most felmenned. Tudod Justint én még soha nem láttam így kiborulni mióta...-hallgatott el.
-Mióta?-kérdeztem.
-Hagyjuk Justin utálja ha ilyenről beszélek.-legyintett.
-De engem érdekel.-érveltem.
-De hagyjuk. Ne feszegessük a múltat.-hagyta a dolgot.
-Selenára gondoltál mi?-tettem fel a kínos kérdést.
-Te mégis honnan tudsz róla?-húzta fel a szemöldökét.
-Hahó Justin Bieberről beszélünk. Szerinted nem minden címlapom az volt meg volt szerencsém megismerni Sellyt. Barátnők vagyunk.-mosolyogtam.
-Justin meg nekem ezt mikor akarta elmondani? Bezzeg rólad állandóan dumál, hogy Nicole így Nicole úgy.-hoppá ki bújt a szög a zsákból. Szóval Justinnak bejövök. Most a markomban vagy. Ott sújtok le ahol a legjobban fáj.